Kedves Ostoba Autós!

Megpróbálok legjobb tudásom szerint reagálni cikkére (Kozák Gyula: Ostoba autós válasza az eszes fizikusnak, október 1.), bár lehet, hogy unalmas leszek, hiszen gondolataim nagy része évek óta rendelkezésre áll pl. a Magyar Kerékpárosklub honlapján Milyen érveket ne használj, amikor biciklisekkel vitatkozol címszó alatt. Ajánlott olvasmány ezenkívül a Critical Mass mozgalom honlapja, ahol rengeteg jobbnál jobb észrevétel érkezett írására. Ezek közül én is felhasználtam néhányat az alábbiakban.

A szerző fizikus

Sok kérdésben egyetértek önnel. Mint fizikust, engem is mélyen áthat a haladás és a fejlődés vágyának és tiszteletének bizsergető érzése. A gőzgép, a vasút, a robbanómotor, az autó csodálatos találmányok, semmi kétség - lenyűgöznek engem is mint az emberiség végtelen képességének és évezredek során felhalmozott tudásának apró szimbólumai. A vasúti, autós vagy repülőgép-közlekedéssel tényleg határtalan lehetőségeket nyitottunk magunknak, feltéve hogy a "határtalan" jelzőt időben és térben zárt rendszerben értelmezzük, azaz például csak magunkra értjük, az esőerdők élővilágára vagy a saját unokáinkra már nem.

Feltételezem, hogy önnek nincs gyereke, mert olyan könnyelműen beszél "átmeneti civilizációnkról", a környezetszennyezés és az energiapazarlás természetességéről, hogy abban nem tükröződik semmiféle alázat, szeretet vagy féltés a jövő nemzedékei iránt - nem mintha a jelent a cikke alapján jobban tisztelné. De inkább tanulok a hibáimból, és nem kijelentek, hanem kérdezek. Tegyük fel, hogy igaza van mindenben. Ön tényleg jól érzi magát ma Budapesten autóval közlekedve, amikor órákat rostokol tehetetlenül a "többi autós" miatt? Ön hány ember számára "többi autós" ugyanekkor? Ön szerint az autók a dugóban állva rendeltetésszerűen vannak használva, mert erre találták ki őket? Ön szerint ki a hibás azért, hogy dugó van, hogy sok az autó? Ön szerint lehetne olyan helyzetet teremteni, ami önnek is jobb és másoknak is? Ön szerint ha mindenki kiaknázza a határtalan lehetőségeit, él a jogaival, amikor csak teheti, mennyi idő alatt lesz tökéletes káosz vagy "világvége"? Ön szerint a jelen helyzetben mennyi ideje van még az emberiségnek? Ön belegondolt már abba, hogy a másokat károsító, önös érdekeket képviselő, passzív kényelme helyett más módon tegye magát boldoggá, például mozgással, vagy akár önmaga korlátozásával, mások érdekeinek előtérbe helyezésével? Akár alázattal, erkölcsi tisztasággal.

Levelében helyesen feltételezi - szerintem tényleg kellene most is "gépkocsi-beszerzési limit", illetve ennek modernebb alternatívái, más ok-okozati összefüggésben. A modern városvezetésben a cégesautó-használat korlátozása (a "kocsi amúgy is van" kijelentés kiküszöbölése végett), a jelentős környezetterhelési adók, a dugódíj, a magas parkolási díjak, a súlyos benzinárak és a forgalomcsökkentő intézkedések mind ugyanazt a célt szolgálják - a városok (és a Föld) élhetőbbé-élhetővé tételét mindannyiunk számára. Higgye el, ön is élvezné, ha csak annyi autó járna Budapesten, mint 1988-ban.

Az autóhasználat melletti érvei többnyire azt tükrözik, hogy még sosem próbálta a bicajozást, és sosem járt nyitott szemmel olyan nyugat-európai vagy pl. távol-keleti országban, ahol a kerékpárhasználat a városokban jóval nagyobb arányú, mint nálunk. Mert bringával sokkal több mindent meg lehet oldani, mint gondolná, és ha egyszer ráérez az ízére, még talán élvezni is fogja. Mert bicajozni isteni! Lehet öltönyben, kiskosztümben is, vagy le lehet fürödni a munkahelyen, hogy igazán frissen kezdhessük a munkát. Biciklizni lehet fiatalon, öregen, télen, nyáron, hidegben, melegben, másokkal együtt, beszélgetve, gyerekeket szállítva, nagy terheket cipelve, utánfutóval akár a Tescóba is, de a gyógyszertárba mindenképp. Nem kell a parkolással időt tölteni, át tudunk ugrani az utca túloldalára, ha integet a barátunk, vagy ott egy hívogató kirakat, nem halunk meg részegen, ha az árokba esünk, és másokat se ölünk meg olyan könnyen és olyan sokszor, mint autóval. A másoknak okozott kényelmetlenségek elenyészők az autóhasználatéhoz képest, a költségek tekintetében pedig még gondolni sem érdemes az összehasonlításra.

A BKV-n megkönnyebbülés, amikor a dezodoros illatfelhő elnyomja az autók bűzét, az enyhe testi panaszok pedig épphogy eltüntethetők biciklizéssel. Fáj a háta? Biciklizzen. Nő, és kissé nagy a feneke? Biciklizzen. Rossz a szíve? Biciklizzen. Ferde a gerince? Biciklizzen. Veszélyes biciklizni? Ki miatt? Biciklizzen, hogy többen legyünk, és kevésbé legyen az!

Természetesen az indokolt autóhasználat helyénvaló és elfogadható, de ez a jelenlegi budapesti autóforgalomnak csak elenyésző részét képezi. Az autósok jelentős hányada, valljuk be, egyszerűen lusta. Az ön által említett "egynapos moratórium, amit eget verő marhaságnak tart", sok ezer, ha nem sok tízezer budapesti számára végre igazi autómentes napként épp az élhető városkép, a boldogabb, nyugodtabb, emberibb környezetű jövő szimbólumát jelentette. Természetesen meg kell tanulnunk a sok új bringással is együtt élni, együtt haladni a forgalomban, városvezetőinknek pedig olyan forgalmi intézkedéseket kell hozniuk, hogy bringával az "ésszerű" és a "szabályos" egy kategóriába essen. Hogy lesznek-e a jövőben is üvöltözős-köpködős nézeteltérések, az csak rajtunk múlik, autótól, bringától függetlenül.

Kedves "Ostoba Autós"! Ön így kezdi cikkét: "Az emberiség történetének a kezdetektől egyik alapproblémája volt a helyváltoztatás minél olcsóbb és racionálisabb megoldása." Mint "eszes fizikus" azt javaslom, cserélje le saját jelzőjét is, és a városban, amikor csak teheti, üljön át autójából kerékpárra!

- Nincsen semmi probléma, csak a fiúk már megint kritikal masszosat játszanak!
- Nincsen semmi probléma, csak a fiúk már megint kritikal masszosat játszanak!
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.