galéria megtekintése

Kebabbajok

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 09. számában
jelent meg.


Uj Péter
Népszabadság

Magyarországnak, illetve az ország miniszterelnökének hétfőn minden kétséget kizáróan sikerült tisztáznia magát a dróton rángatott nyugati sajtó vádjai alól: ugyan, hogy is lehetne idegenellenes homofób az, akinek semmi baja a körúti kebabosokkal?! Pláne, hogy hozzájuk valóban nagyfokú, a legballiberálisabb ízlést is kielégítő tolerancia kell. Már nem az óriási késekkel hadonászó (és minden bizonnyal néha Allahu Akbart is kiabáló) török fiúkhoz kell ez a tolerancia, hanem a kebabhoz. Ami természetesen gírosz.

Na, jól belejöttünk ebbe a kanyargós zsákutcába. Már ami a kebab nevű gírosz nevét illeti. A kebab eredete kapásból kideríthetetlen, talán török szó, talán perzsa inkább, de Indiától San Franciscóig így hívják a nyárson vagy másképpen sült húsdarabokat. Sőt, aki járt már jobb (vagy rosszabb) indiai (vagy pakisztáni) étteremben, az találkozhatott már olyan kabab vagy kebab nevű étellel is, amely nem sült, hanem főtt húsdarabokból állt. A kebab etimológiájának és történetének vázlatszerű ismertetése is meghaladja e cikk, e lapszám, illetve az élet kereteit, akit valamennyire érdekel, annak nagyon ajánlom Váncsa István két szakácskönyvét (1001 recept, illetve Lakoma), a kettő összesen legalább ötven oldalon tárgyalja a különböző kebabok, köfték, miegyebek elkészítését, kultúrtörténetét, nyavalyáit. Lenyűgöző olvasmány, komolyan mondom.

Amit mi általában gírosz néven emlegetünk, az vagy kommunikációs államtitkár, vagy pedig a döner, esetleg döner kebab. (Aminek viszont semmi köze Döner Györgyhöz, hiába állítja ezt a képtelenséget a katt.24.hu.)

 

A döner kebab pedig kábé annyit jelent, mint forgó nyárs, és azt az elkészítési módot jelöli, amelyet állítólag a XIX. században talált föl egy furmányos török efendi az anatóliai Bursa városában, miszerint nem vízszintes nyárson, hanem függőlegesen, mintegy karóba húzva sütik a húsokat. (A karóba húzást és a török – ottomán – kultúrát pedig a magyar hagyomány eléggé összefonja, ahogy azt népszerű és gyakran használt kifejezésünk, a „lófasz a seggedbe!” is plasztikusan mutatja. Ennek a kifejezésnek tudniillik semmi köze négylábú patás barátaink nemi szervéhez, ez kérem a török lofat – azaz karó, karóba húzás szóból származik, még azokból az időkből, amikor a muszlimok nem békésen migrálgattak, hanem éppenséggel jatagánnal, amiből kifolyólag az ország 150 év alatt némileg elnéptelenedett.)

Nem kell ahhoz Kiss-Rigó Lászlónak lenni, hogy az ember kétségbe vonja a miniszterelnök kebabosokra vonatkozó állítását. (Az is igaz, hogy Kiss-Rigó Lászlónak nem nagyon jutna eszébe kétségbe vonni egy miniszterelnöki állítást, de a muszlim kebabosokkal szemben alighanem keményebb fellépést tartana szükségesnek.)

Nekem például igenis van bajom a körúti kebabosokkal. Például az, hogy nagyon rosszak. Bárány már egyiknél sincs, csak a legpocsékabb csirkemellek, ezeket már nyársra húzva, lefóliázva szállítják valami titkos ellátóközpontról, szörnyen néznek ki, szörnyű szaguk van, szörnyű az egész.

Az ízre vonatkozóan nincsenek megbízható információim, mivel még nem találkoztam olyan emberrel a nyugati kultúrkörben, aki józanul fogyasztott volna dönert/gíroszt. Ezzel a kanyargós zsákutca végére értünk kebabügyben. Úgyhogy váltsunk témát a hétfői Orbán-beszéd programja szerint, és nyomozzuk ki együtt, ki lehetett az, aki eldöntötte, hogy a cigányoknak itt kell élniük, velünk? Ki a felelős?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.