Kövér László az elmúlt hét végén azt sürgette, hogy a határon túli nemzetrész politikai vezetői az eddiginél nagyobb mértékben vegyék komolyan az autonómiatörekvéseket. Bizonyos mértékig nem a levegőbe beszélt. Ugyanis főleg az erdélyi és a szlovákiai magyar politikusok nagy többségének óhajaiban és sóhajaiban fordul elő a magyar nemzetrész területi önkormányzatiságának az igénye.
Mégis csupán egyetlen épkézláb autonómiakoncepcióról van tudomásunk, azt a Vajdaságban 1992 áprilisában a VMDK szakértői tették le az asztalra. Erdélyben most kívánnak egyeztetni az RMDSZ és az MPP vezetői a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatos törvénytervezetről. Más elképzelésekről is hallani. Valójában csupán politikai csatározás zajlik, mert szakmaiság a jelenlegi tervekben csak elvétve, egyes részletkérdésekben sejlik fel – mutatott rá Magyari Nándor László kolozsvári szociológus.
Szlovákiában sincs egyetértés, viszont áttekinthetőbbek a frontok, mert a Híd párt Polgári Vízió 2016 című programja szerint a jórészt vegyesen lakott dél-szlovákiai területeken az azonosságtudat megőrzésének és erősítésének legfontosabb eszköze a kulturális és oktatási önkormányzatiság megteremtése, a többi között a magyar hivatalos regionális nyelvként való elismerése lehet. Merőben más véleményen vannak a Magyar Közösség Pártjának vezetői, ők évek óta azt hangoztatják, hogy csakis a területi autonómia segítene a felvidéki magyarság vészes fogyásának megállításában, miként e térség súlyos gazdasági és szociális gondjainak megoldásában is. Egy éve lebegtetik, hogy kész az autonómiatervezetük, és kellő időben nyilvánosságra hozzák. Máig nem tették meg.
