galéria megtekintése

Jogálom: előalbérlet

2 komment

Dombi János

Nyertem egy garzonlakást álmomban, ami minden szempontból kedvemre való volt. Úgy döntöttem, odaköltözöm, a régi lakásomat pedig hasznosítom. Meghirdettem a bérleményt, találtam albérlőt, aki a legnagyobb bizalmat ébresztette bennem, megegyeztünk, aláírtunk.

De! Álombeli ismerőseim között volt egy ügyvéd is, aki figyelmeztetett, hogy le vagyok maradva, mert a lakások bérbeadással történő hasznosítására vadonatúj jogszabályok vannak, és sorolta: „Az állam egyrészt úgy gondolja, hogy rendnek kell lennie (ne szerződgessen csak úgy bárki bárkivel), másrészt bizonyos csoportokat kedvezményezni akar. A földhivatal létrehozott két nyilvántartást, a lakásbérlőkét és a bérelt lakásokét. Az előbbibe azok kerülnek, akik az országban bárhol lakást akarnak bérelni (ehhez el kell végezniük egy tanfolyamot, le kell vizsgázniuk, majd kérelmezniük kell nyilvántartásba vételüket), míg az utóbbiba az albérletbe adott lakások (és albérlőik) kerülnek lajstromozásra (itt tartják nyilván minden jogerőre emelkedett albérleti szerződés adatait).

Második lépésként bevezetésre került az „előalbérleti jog". A preferált csoportok tagjai előnyt élveznek. Öt csoport került kialakításra: 1. termelőüzemi alkalmazott; 2. templomba járó polgár; 3. labdarúgócsapat tagja/alkalmazottja; 4. kék szemű polgár; 5. oroszul beszélő polgár. Az összes többi alkotja a 6. csoportot.

 

Harmadik lépésként megalkották az eljárási rendet. Először megtalálom a számomra megfelelő és a lakásbérlő-nyilvántartásban már szereplő reménybeli albérlőt, megállapodunk és szerződést kötünk, amelyben rögzítjük, hogy az albérlő a hat csoportból melyikbe tartozik. A szerződést elküldöm a régi lakás fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt a hirdetőtáblára kifüggeszti.

A kéthetes kifüggesztési idő alatt a kiválasztott albérlőt a rangsorban megelőző bármelyik csoport bármelyik tagja élhet előalbérleti jogával (ugyanazon csoporton belüli pedig ráígérhet az albérleti díjra). Ezt írásban kell megtenni a jegyzőnek címezve. A két hét eltelte után a jegyző összesíti a jelentkezéseket, s ezt elküldi a területileg illetékes járási hivatalba, ahol minden szereplő (és nyilván a régi lakás) minden adatát ellenőrzik.

Ha valami nem stimmel, a szerződést semmisnek nyilvánítják. Ha az adatok rendben vannak, akkor előterjesztés készül a Lakásbérleti Hatóság részére, amely tartalmazza az előalbérleti jogukkal élők javasolt sorrendjét. Ha nincs előalbérleti jogosult (ráígérő), akkor az előterjesztés az eredeti szerződés jóváhagyására tesz javaslatot. A Lakásbérleti Hatóság döntést hoz arról, hogy a régi lakásomat kinek adhatom albérletbe, a döntés jogerős és végleges, a döntéssel az albérleti szerződés hatályba is lép, visszalépni, elállni nem lehet, az lesz az albérlő, aki a döntésben szerepel. Az előalbérleti jogosult adataival módosított (ha nincs ilyen, akkor az eredeti) albérleti szerződést el kell küldeni a földhivatalba, hogy azt bevezessék a bérelt lakások nyilvántartásába."

Álmomban faggattam az ügyvédet. Nem sok ennyi nyilvántartást vezetni? – De, sok.

Nem hosszú az eljárás átfutási ideje? – De, hosszú.

Nem önkényes a csoportok összeállítása? – De, önkényes.

Nem szokatlan, hogy nem választhatom meg szabadon a szerződéses partnert? – De, szokatlan.

Álmomban ekkor nagyon felháborodtam: annak kell albérletbe adni a lakást, akit sosem láttam? Akivel semmiféle bizalmi kapcsolat kialakulására nem volt esély, mert nem is találkoztunk? Esetleg épp a haragosom? Fog rendesen fizetni? Milyen állapotban fogom a lakást visszakapni? Annyira felháborodtam, hogy felébredtem.

Kimentem az újságért. Ismertették benne a mező- és erdőgazdasági földek hasznosítására bevezetett „előhaszonbérleti jog" intézményét. Belecsíptem a karomba. Nem álmodom?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.