Nyertem egy garzonlakást álmomban, ami minden szempontból kedvemre való volt. Úgy döntöttem, odaköltözöm, a régi lakásomat pedig hasznosítom. Meghirdettem a bérleményt, találtam albérlőt, aki a legnagyobb bizalmat ébresztette bennem, megegyeztünk, aláírtunk.
De! Álombeli ismerőseim között volt egy ügyvéd is, aki figyelmeztetett, hogy le vagyok maradva, mert a lakások bérbeadással történő hasznosítására vadonatúj jogszabályok vannak, és sorolta: „Az állam egyrészt úgy gondolja, hogy rendnek kell lennie (ne szerződgessen csak úgy bárki bárkivel), másrészt bizonyos csoportokat kedvezményezni akar. A földhivatal létrehozott két nyilvántartást, a lakásbérlőkét és a bérelt lakásokét. Az előbbibe azok kerülnek, akik az országban bárhol lakást akarnak bérelni (ehhez el kell végezniük egy tanfolyamot, le kell vizsgázniuk, majd kérelmezniük kell nyilvántartásba vételüket), míg az utóbbiba az albérletbe adott lakások (és albérlőik) kerülnek lajstromozásra (itt tartják nyilván minden jogerőre emelkedett albérleti szerződés adatait).
Második lépésként bevezetésre került az „előalbérleti jog". A preferált csoportok tagjai előnyt élveznek. Öt csoport került kialakításra: 1. termelőüzemi alkalmazott; 2. templomba járó polgár; 3. labdarúgócsapat tagja/alkalmazottja; 4. kék szemű polgár; 5. oroszul beszélő polgár. Az összes többi alkotja a 6. csoportot.