Pang a Pancsó, bármit teszünk is. A felcsúti aréna látogatottsága az ott folytatott labdarúgás színvonalával arányos. A langyos középszert üti meg – alulról. A zöld gyepen végzett pénzkereset sokszor kifejezett közszeméremsértéssel ér fel. Hogy Puskás Ferenc ehhez nem adná a nevét, az egy dolog, de sajnos már nem ő rendelkezik vele. Eladták. Márkanév, brand lett belőle, egy vacak sör, ami persze még így is jobb, mint az a sittes gyümölcslé, amit egykor a Száguldó Őrnagy reklámozott, tőle merően idegen módon. Egyik sem jött be.
A világverő Aranycsapat elment, emlékét szobrok, utca- és stadionnevek őrzik. Vezérüknek, Puskás/Panchónak két stadion is jutott. De amit ma a nevével művelnek, azért nem ő a felelős. Puskás legenda, az akadémia szót pedig a legnagyobb tudású és nemzetközi téren elismert tudományos szaktekintélyek társaságaként értelmezi ma még a legtöbb magyar. Puskás akadémiai tagságához kétség sem férhet, a felcsúti akadémia nevű, félprofi gyülekezetnek viszont nem sok keresnivalója van a honi futballelitben, bármennyire is forszírozza azt a vezérszurkoló.
Ő már visszavonult (a sporttól), de a többiek úgy fociznak, hogy még a gyep is elsírta magát. A vízelvezető rendszer gajra ment, egy év után lehet cserélni az egészet, úgy ahogy van. Nem mentség, hogy voltak náluk is rosszabbak, s hogy korrupt, kormányközeli klubvezetők és a simlizők miatt ősztől némely csapatnak az NB III-ban kell majd a főnixmadár szerepét eljátszania. A Népszabadság tiszteli annyira Puskás Ferencet, hogy a kéretlenül a nevére írt csapatot inkább Felcsútként említi a híreiben. Nem szabad összekeverni a dolgokat. Mert a hírek nem Puskásról, hanem Felcsútról szólnak.
