A két jelölt között aligha lehetett volna nagyobb a távolság, viszont a köztük kialakult eredménykülönbség kisebb nehezen lehetne. Ma Ausztria arra ébred, hogy az ország ügyei iránt legalább minimális szinten érdeklődő polgárok teljes pattban állnak egymással szemben.
Az osztrákok fele úgy érzi, be kell zárkózni, a másik fele épp ezt tartja veszélyesnek. Mintegy ötven százalékuk arra panaszkodik, hogy bűnnek állítják be a nemzettudatot, míg a másik ötven százalék szerint a piros-fehér-piros zászlóval büszkélkedő politikai alakulat simán fasiszta.
A vasárnapi voksolás előtt a második fordulót az első helyről váró Norbert Hofer leült vitázni kihívójával, Alexander Van der Bellennel. Nem tudtak megállapodni a moderátor személyéről és a vitára érdmes témákról sem. Ültek ketten, egymással szemben az asztalnál, és azt vágták teljes megvetéssel a másik fejéhez, hogy egy-egy támogatójuk milyen vállalhatatlan megjegyzéseket tett valaha. Nem volt mondanivalójuk Ausztriáról, arról vitatkoztak, hogy a szabadságpárti Hofer eltávolodik-e pártja magának rasszista kommentárokat megengedő kisvárosi elöljárójától, és nem utasítja-e vissza a zöldpárti Van der Bellen az osztrák nemzetet lenéző zenész támogatását.