Talán megcáfol az élet, sőt kifejezetten remélem, hogy nem lesz igazam, azonban jelen állás szerint 2018 után akkora gazdasági visszaesésnek nézünk elébe, hogy Bokros Lajos adja a másikat. Nagyjából azután fognak kifutni az uniós támogatások, és csöppet sem biztos, hogy később mikor vagy mennyit kapunk felzárkóztatásra. Elvileg csak akkor jönne ez a szakasz, amikor az uniós cuclin felnevelt kis pannon puma nagyot szökellve már maga szerzi a zsákmányt a nagy dzsungelben.
Ez az, ami a jelen állás szerint nem fog menni. Az Orbán-éra startupcégek gyanánt diabéteszesre hizlalt Mészáros Lőrinceket, Simicskákat és Andy Vajnákat tudott csak produkálni, részükről az innováció pedig annyit jelentett, hogy betiltatták a konkurenciát. Versenypiacon az esélyük körülbelül annyi, mint a partra vetett bálnának az ötszázas vegyes váltón. Ilyen „üzleti környezetben" a többi, valódi piaci vállalkozásnak esze ágában nem volt érdemben befektetni, vagy ha mégis, a „kiszámíthatatlan jogi környezetből fakadó kockázatkezelésre" szánt összegeket is be kellett rakniuk, ami őket sem teszi feltétlen versenyképessé.
Eddig azonban ment a szekér, köszönhetően az uniós pénzfolyamnak, a külföldre kitántorgott magyarok hazautalásainak és az itthon mégis helytálló cégek erőfeszítéseinek. Azonban ha ebből a három elemből egy is kiesik, nulla körüli lesz a hazai növekedés.
