galéria megtekintése

Horn-terem

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 14. számában
jelent meg.


Tanács István
Népszabadság

Nem értjük, mitől lenne ő elfogadhatóbb, mint Gyurcsány Ferenc – írta a balliberális Véleményvezér blog egy nappal azután, hogy 2012 júliusában Orbán Viktor köszöntőlevelet írt Horn Gyula 80. születésnapjára, és abban úgy fogalmazott: „Elsősorban mindannyian magyarok vagyunk, a nemzet boldogulásáért cselekszünk saját hitünk és legjobb tudásunk szerint, ezért mindig több lesz az, ami bennünket összeköt, mint ami elválaszt.”

A választási eredmények azóta újfent igazolták, hogy a liberális véleményvezérek semmit sem értenek ebben az országban, ha ezt nem értették. Horn Gyula 2006 novemberében – a WikiLeaks diplomáciai iratai szerint – azt mondta April Foley akkori amerikai nagykövetnek, hogy nagyon tiszteli Orbánt – de ez Orbán személyének szól, nem a pártjának.

Nincs mód megkérdezni, mit gondolt például Surján László személyéről, de talán a fenti megfogalmazásból kiolvasható. Horn e forrás szerint ellenezte, hogy Gyurcsány Ferenc legyen az MSZP elnöke. Utolsó nyilatkozatainak egyikében aztmondta Kádár Jánosról: „Olyat tett meg, amit kevés magyar politikus. Az embereknek biztonságot adott, a megélhetés biztonságát.”

 

Ezt keressük azóta is. Nem csak nálunk, Nyugat-Európában is. Horn értette ezt. Orbán is érti. Ez a közös bennük. Ezért tudtak leülni beszélgetni Orbán első miniszterelnöksége idején. Ezért írt levelet, és ezért ment el Horn temetésére Orbán Viktor, ahol az ezt nem értők felhördültek, és pfújolták. Az a pfújolás pontosan olyan volt, mint most Surján László pufajkázása arra a hírre, hogy az MSZP és a német szociáldemokrata párt kezdeményezi, hogy termet nevezzenek el Horn Gyuláról. Antall József is megosztó személyiség volt, de arra, hogy épületszárnyat neveztek el róla az Európai Parlamentben, büszke lehet minden magyar, akinek Magyarország jó híre fontosabb az örökös megosztásnál – utóbbiban oroszlánrésze volt Orbánnak és pártjának.

Ha a Tavares-jelentéshez nyújtott MSZP-s segítséget hazaárulásnak nevezték a jobboldalon, akkor Surján akciója is megérdemli ezt a minősítést. Ez még értelmetlen is – Horn szerepének megítélésében nincs érdemi különbség a német jobboldal és baloldal között. Szanyi Tibor körülbelül olyan színvonalon védte meg Horn Gyula emlékét, amilyenen Surján László megtámadta. Először orákulumként hivatkozott Orbán Hornt méltató levelére, majd azt mondta: nekik nem lenne kifogásuk, ha Orbán Viktorról „akár Azerbajdzsánban vagy máshol termet akarnának elnevezni. (...) Nem engedjük ezt a hagyományt, nem hagyjuk Horn Gyula emlékét semmilyen apró mozzanat erejéig sem meggyalázni” – mondta Szanyi. Horn hagyományából – amelynek csak apró része, hogy tisztelettel beszélt a formátumos ellenfélről – sok mindent elhagyott az MSZP. Ameddig a véleményvezérek szavazata ugyanannyit ér, mint az átlagemberé, más is volna abban a hagyományban, amihez vissza lehetne fordulni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.