Az MTA elnöke a minap azt nyilatkozta, hogy az Akadémia napirendre tűzheti Hóman Bálint akadémiai tagságának rehabilitációját. Az Akadémia etikai kódexe az akadémiai tagság etikai feltételeit a következőképpen határozza meg: „a magyar tudomány intézményei jogilag és erkölcsileg is megkérdőjelezhetetlen működésre törekszenek. Ezért a tudomány minden művelőjétől megkövetelik a hatályos jogszabályok betartását, az emberi méltóság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok feltétlen tiszteletét”.
Hóman Bálint tevékenysége kiáltó ellentétben áll a fenti elvekkel. Néki a Darányi-, Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállay-kormányok kultuszminisztereként kezdeményező szerepe volt a magyar zsidóság jogfosztásában. Ő készítette el az első zsidótörvény tervezetét, amelyet ő terjesztett be 1938. február 1-jén Darányi Kálmán miniszterelnöknek, majd február 25-én a minisztertanácsnak. Amikor Lázár Andor igazságügy-miniszter jelezte, hogy a zsidótörvény tervével nem ért egyet, Hóman lemondásra szólította fel.
Hóman kezdeményezője volt a szakmai (orvosi, ügyvédi, mérnöki) kamarák rasszista célú átalakításának, és következetesen kiállt a zsidótörvények újabb és újabb megszigorítása mellett. Egy hónappal a német megszállás előtt társaival együtt memorandumban követelte a magyar zsidóság kitelepítését. Szálasi hatalomátvétele után tagja volt a nyilas parlamentnek, amelynek ülésein is megjelent. Hóman Bálint emblematikus alakja volt a magyar értelmiség és a magyar társadalom „zsidótlanításának”. Kulcsszerepet játszott a magyar zsidók megalázásában és jogfosztásában.
