galéria megtekintése

Híreket mondunk

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 13. számában
jelent meg.


Hargitai Miklós
Népszabadság

Az agrobizniszben, kultúrában és politikában is utazó L. Simon László azt találta mondani, hogy a parlament által frissen elfogadott reklámadó az igazságos közteherviselés része lesz. A kijelentést akkor is nehéz lenne értelmezni, ha az agárdi nagygazda, egyben a kormánypárt befolyásos kultúr- és médiapolitikusa az elmúlt éveket a Holdon vészelte volna át. Merthogy az igazságos közteherviselés ott kezdődne, ha az új adó az egy zsebbe befolyó reklámbevételek nagyságával lenne arányos – de erről szó sincs.

A magyar médiának nem a tavaly bő 29 milliárdot kaszáló RTL Klub a legnagyobb szereplője, hanem egy másik, Orbán Viktorhoz (és főleg a miniszterelnök sport- és fegyvertársához) nagyon közel álló, lapokat, közterületi reklámcégeket, rádióállomásokat, és most már minden bizonnyal egy kereskedelmi tévét is tulajdonló cégcsoport, amely a TV2 nélkül több mint 40, a TV2-vel pedig nagyjából 55 milliárd forintot kasszírozott 2013-ban (csak éppen nem egyetlen számlán, hanem sok cégben szétszórva). Ha ennek az adónak bármi köze lenne az igazságos teherelosztáshoz, akkor az egykori szobatársak ma már valószínűleg nem köszönnének egymásnak, és ezt L. Simon Lászlónak pontosan tudnia kell.

Mint ahogyan az RTL Klub is nyilvánvalóan régóta tudja, milyen pályán játszik. Oka volt annak is, hogy eddig fékezett habzású híradót adtak, és oka van annak is, hogy hirtelen felfedezték, miről (kikről) szólnak a hírek ebben az országban évek óta.

 

A luxemburgi hátterű cég máról holnapra elkezdett úgy viselkedni, mintha a médiából, azaz a közönség igényeinek kiszolgálásából élne – ezt eddig csak Gulyás Gergely és Mészáros Lőrinc bánta, de az a tippünk, hogy hírműsoruktól hamarosan Lázár János vagy maga Orbán Viktor is szomorú lesz.

Most érdemes elgondolkodni azon, hogy mit olvashatnánk az Origo címlapján, ha nem az állammal üzleti szimbiózisban élő T-csoport arculati projektje, hanem tiszta profilú internetes hírlap lenne, és miről írna az Index, ha a takarékok lenyúlása idején a kisemmizett tulajdonosoknak szurkolhatna, és nem kellene az ellenséges (de Fidesz-közeli) felvásárló szempontjaira ügyelnie.

A magyar médiát keresztül-kasul szövik a hasonló érdekviszonyok (lapunkban például egy politikai párt alapítványának van kisebbségi tulajdonrésze), sokszor inkább nehezítve, mint segítve a tisztánlátást. Az RTL-nek – tudtunkkal – nem kellett belső alkukat kötnie a részvényeseivel: ők azért voltak elnézőek a kormánnyal, mert megérte nekik, és most azért lettek harapósabbak, mert már nem éri meg hallgatni. Hogy a bátorságuk visszaszerzéséhez épp egy szelektív és diszkriminatív reklámadó kellett, az nem válik a dicsőségükre, de az öncenzúra olyasmi, mint a kóma: sosem késő felébredni belőle.

Apropó ébredés. Szólna valaki az Alkotmánybíróságnak, hogy nemrég elfogadtak itt egy alkotmányellenes alaptörvényt, és egy füst alatt az alkotmányőröket is kiherélték? Hátha őket is vissza lehet még hozni az öntudatlanságból...

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.