Hibajegyzék

Mert egy laikus már azt is a személyi szabadsága kőkemény korlátozásaként éli meg, hogy valaki erőszakkal elveszi az értékeit. Hogy utána még meg is kötözik, ahogy a kirabolt vadásszal tették, nehogy azonnal segítséget hívhasson, már szinte csak hab a tortán. Most őszintén, mit számit a személyi szabadság megsértéséért kiszabható maximum plusz három év annak, aki élve már amúgy sem hagyhatja el a börtönt?

Persze lehet, hogy mégis számít. Mert ezzel a döntéssel megnyílt a vádlottak számára a harmadfokú eljárás lehetősége. A Kúria végső ítészként a gyilkosságokért kiszabott büntetést nem bírálhatja felül, csak a fent említett hároméves tételt. Hacsak nem dönt úgy, hogy a védelem által felsorolt eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezi az egész ítéletet, és ez esetben kezdődik minden elölről.

Miközben a miniszterelnök már akasztana, mert más módját nem látja az elvetemült gyilkosok megfékezésének, az igazságszolgáltatás úgy viszonyul egyes ítéletekhez, mint valami doktori értekezéshez. Máskor meg épp ellenkezőleg. Pedig ha valakiknek, hát nekik tudniuk kellene: nem a büntetés nagyságának, hanem annak elkerülhetetlenségének van visszatartó ereje. Mint ahogy azt is, hogy az idő múlása a tettesnek kedvez. Minél később szabják ki az ítéletet, annál vékonyabban fog a bíró ceruzája.

Egy halálig tartó fegyházra ítélt ember ügyében súlyosításért benyújtott fellebbezés jogilag lehet korrekt, de bizonyosan nem szolgálja a törvényben megfogalmazott célokat. Világos üzenet ez a társadalomnak: bízzál a bíróságban, mindig hagy számodra egy újabb esélyt, hogy elkerüld az elvileg elkerülhetetlent, bármit is tettél.