galéria megtekintése

Hibajegyzék

Az írás a Népszabadság
2015. 05. 11. számában
jelent meg.


Fekete Gy. Attila
Népszabadság

Megérteném, ha a cigányvadászokként elhíresült orgyilkosok ügyében pénteken kihirdetett majdnem jogerős ítélet országos felháborodást váltana ki. Ha a verdikt kihirdetése után a Kúria épülete előtt tömegek skandálták volna a futballpályákról ismert rigmust: Dolgozzatok, dolgozzatok! Gyors, szakszerű, igazságos és visszatartó erejű ítéleteket akarunk!

Nem kétséges: a romagyilkosságok nyomozói, a vádat képviselő ügyész és a bíróság is hatalmas munkát végzett. Sokat dolgoztak. De ez nem jelenti azt, hogy jól dolgoztak. A másodfokú bíróság több mint egy órán át sorolta az eljárási hibákat, még ha azok nem befolyásolták is az eljárás törvényességét és tisztességességét. Csakhogy a romagyilkosokat 2009. augusztus 21-én fogták el, és még mindig nincs jogerős ítélet. Sőt túl a másodfokon még az sem biztos, hogy elsőfokú van. Csak a vaskos hibajegyzék a biztos.

Az ítélőtábla – csak hogy jogilag minden szép és jó legyen – a fellebbviteli főügyészség fellebbezésének helyt adva a besenyszögi vadász fegyvereinek elrablásáért személyi szabadság megsértésében is bűnösnek mondta ki az első fokon rasszista indíttatású gyilkosságaikért ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt három vádlottat. Jogászként nyilván így kellett eljárniuk. Ezt kívánta „a töretlen bírói gyakorlat”.

 

Mert egy laikus már azt is a személyi szabadsága kőkemény korlátozásaként éli meg, hogy valaki erőszakkal elveszi az értékeit. Hogy utána még meg is kötözik, ahogy a kirabolt vadásszal tették, nehogy azonnal segítséget hívhasson, már szinte csak hab a tortán. Most őszintén, mit számit a személyi szabadság megsértéséért kiszabható maximum plusz három év annak, aki élve már amúgy sem hagyhatja el a börtönt?

Persze lehet, hogy mégis számít. Mert ezzel a döntéssel megnyílt a vádlottak számára a harmadfokú eljárás lehetősége. A Kúria végső ítészként a gyilkosságokért kiszabott büntetést nem bírálhatja felül, csak a fent említett hároméves tételt. Hacsak nem dönt úgy, hogy a védelem által felsorolt eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezi az egész ítéletet, és ez esetben kezdődik minden elölről.

Miközben a miniszterelnök már akasztana, mert más módját nem látja az elvetemült gyilkosok megfékezésének, az igazságszolgáltatás úgy viszonyul egyes ítéletekhez, mint valami doktori értekezéshez. Máskor meg épp ellenkezőleg. Pedig ha valakiknek, hát nekik tudniuk kellene: nem a büntetés nagyságának, hanem annak elkerülhetetlenségének van visszatartó ereje. Mint ahogy azt is, hogy az idő múlása a tettesnek kedvez. Minél később szabják ki az ítéletet, annál vékonyabban fog a bíró ceruzája.

Egy halálig tartó fegyházra ítélt ember ügyében súlyosításért benyújtott fellebbezés jogilag lehet korrekt, de bizonyosan nem szolgálja a törvényben megfogalmazott célokat. Világos üzenet ez a társadalomnak: bízzál a bíróságban, mindig hagy számodra egy újabb esélyt, hogy elkerüld az elvileg elkerülhetetlent, bármit is tettél.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.