Trócsányi László igazságügyi miniszter tegnapi kijelentésével, miszerint a magyar kormány azért nem tudja magára venni a gazdasági migránsok gondját, mert a nyolcszázezer roma lakos integrációja is a vállát nyomja, két nagy baj van. Az első, hogy liberális demokráciákban megengedhetetlen, sőt: vérciki módon tesz különbséget állampolgár és állampolgár között. Miközben Magyarországon 315 ezer ember vallja magát romának, a miniszter 800 ezer embert sorol abba a körbe, amelyet a maga problémás mivoltában feltűnően homogénnek lát. Ők a szegények, a nélkülözők, a leszakadtak, a mi belső gazdasági menekültjeink, akik felzárkóztatásának terhét a többség kénytelen-kelletlen viseli.
A másik gond ezzel a kijelentéssel pedig az, hogy egyszerűen nem igaz. Immáron a második Orbán-kormány dolgozik ugyanis nagy elánnal azon, hogy integráció helyett kitaszítsa a szegénységbe dermedt cigány rétegeket a többségi társadalomból. Munkahelyteremtés helyett improduktív és a munkaerőpiacra semmiféle visszautat nem kínáló közmunkát ad nekik. Minden lehetséges eszközzel nehezíti a segélyhez jutást, gyakran megalázó eszközöket biztosít a hivataloknak, hogy „megrendszabályozzák” a nélkülözőket. Nem akadályozza az iskolai szegregációt, nem segíti az érettségihez, diplomához jutást, ellehetetleníti a civil szférát, amely a romák integrációját valójában magára vállalta.
A miniszter mellébeszélt, hogy mentse Orbán Viktor kegyetlen állításait. Egy egész országot hozott ezzel szégyenbe.
