Politikusaink eddig sem vitték túlzásba az igazmondást, de már papírjuk van arról, hogy hazudni nem bűn. Csütörtökön a Kocsis kontra Ungár perben a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy Magyarországon bárkit lehet „buzizni”, akkor is, ha az illető nem az,
és ha az ezzel ellenkező állítást az őt minősítő sem tudja bizonyítani, de még csak meg sem kísérli ezt. A táblabíróság szerint az a közlés, hogy Kocsis Máté polgármester meleg, nem sértő, így személyiségi jogot sem sért, aki ilyet állít, akkor sem, ha nem mond igazat.
Kocsis Máté, akit Ungvár Klára minősített melegnek nyilvánosan és az ítélőtábla szerint is valótlanul, ezt másképp látja. És tovább perel. Első fokon a Fővárosi Törvényszék neki adott igazat, és kétmillió forintos sérelmi díj megfizetésére kötelezte Ungárt, aztán fordult a kocka.
Nem tudom, melyik bolygóról jött a mélyen tisztelt bíróság... (Egy pillanat: az, hogy „nem tudom”, legfeljebb rám nézve lehet sértő, a „bolygó” egy égitest, a „jött” múlt idejű ige, ezekkel nem lehet gond, a mélyen tisztelt bíróság pedig egy igen udvarias kifejezés, még ha ez esetben nem is biztos, hogy igaz, mármint, hogy így gondolom; eddig tehát rendben vagyunk a személyiségi jogokkal.) ... az ítélőtáblán kívül általában nem kultiválják nálunk a heterók, ha buzinak nevezik őket. A kétkedők menjenek el egy gárdaavatásra vagy egy romatelepre, esetleg egy átlagos késdobálóba. Csak óvatosan, ott nem jogtudósok ülnek, és nem biztos, hogy olyan rezignált döbbenettel veszik tudomásul a hallottakat, mint Kocsis tette.
