Nincs abban semmi meglepő, hogy a pártok homlokegyenest ellentétesen ítélik meg a katonai bíróság által a főrendőrök perében csütörtökön kihirdetett nem jogerős ítéletet. A Fidesz felháborítónak tartja a verdiktet, mondván, csak két vádlottat mondtak ki bűnösnek, és ők is csak a lehetséges legenyhébb büntetést kapták. Megrovást.
„Ennél súlyosabb ítéleteket kaptak 2006 őszén koncepciós eljárások során az ártatlanul bántalmazott tüntetők” is, háborgott közleményében a vezető kormánypárt frakciója. Gyurcsány Ferenc ezzel szemben annak a jobboldalon népszerű összesküvés-elméletnek a cáfolatát olvasta ki az ítéletből, amelyet újra elővett a Fidesz, hogy tudniillik: „A rendőri vezetők politikai megrendelésre és politikai céllal cselekedtek, szakmailag hibás és aránytalan döntéseket hoztak.”
Gyurcsány erre reagálva emlékeztetett rá, hogy már az ügyészségi nyomozás alatt sem találták nyomát a hatóságok annak, hogy az utcai zavargásokat az akkori kormány vezetői szervezték, provokálták ki, továbbá, hogy a rendőri túlkapások valódi oka a kormány, illetve a kormányfő közvetlen megrendelése lett volna. Mindezt azonban eddig is tudtuk. Aki akart, már két éve folyamatosan háboroghatott, hogy a vádlottak padjára ültetett főrendőröket csip-csup ügyekkel vádolták csak meg.
Olyanokkal, mint például hogy nem léptek fel határozottan a parancsmegtagadó beosztottjukkal szemben (aki ellen vádat sem emeltek), nem voltak megfelelően felszerelve az MTV székházát védő rendőrök, és nem indítottak vizsgálatot a túlkapásokban érintett vagy az azonosító jelet nem viselő beosztottjaikkal szemben. Hol vannak ezek a bűnök azokhoz képest, amelyeket a hamis rendőri jelentések alapján ártatlanul elítéltek ellen, vagy amit gumilövedéktől maradandó sérülést szenvedők sérelmére követtek el? – kérdezik sokan.
