galéria megtekintése

Gyilkos hőség

4 komment


Kőműves Anita

Mohammad Zakir az indiai fővárosban riksás. Triciklit hajt, amivel naponta körülbelül 1200 forintnak megfelelő összeget keres. A CNN-nek a minap nyilatkozó idős férfi immár minden évben rosszul van a májusi hőségben, amikor a monszun érkezése előtt egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok sújtják az országot. Május közepe óta 40-45 fok körüli a hőmérséklet India jelentős részén. Az enyhülés pedig nincs közel. A monszunesőknek a napokban kellene érkezniük, de mint ahogyan az elmúlt években, most is késhetnek négy-öt napot is.

Hiába viseli egyre nehezebben a meleget Zakir, egész nap hajtja a riksát. „Mit tehetnénk? Dolgoznunk kell, hogy legyen mit enni. Ez a karmánk, azt hiszem” – mondja belenyugvóan. Az indiaiak tízmilliói robotolnak a gyilkos hőségben. Becslések szerint már több mint ezerháromszázan vesztették életüket a szélsőséges időjárás miatt. Légkondicionálója keveseknek van, az átlagembereknek legfeljebb ventilátorra futja. Igaz, az is csak napi néhány órán át működik, mert a legtöbb államban akadozik az áramellátás.

Az extrém hőségnek számos oka van. Az egyik, hogy az indiai nagyvárosokat évtizedek óta szürkeségbe borító szmog a környezetbarátabb ipari technológiáknak köszönhetően kezd oszlani. A légszennyeződés már nem állja útját a napsugaraknak. Hozzájárult a hőséghez az évek óta a térséget sújtó aszály és az idén visszatért El Nino jelenség is. De a legfontosabb és legvalószínűbb ok a globális klímaváltozás. Az indiai meteorológiai minisztérium főigazgatója, dr. Laxman Singh Rathore szerint is ez áll a háttérben. Úgy véli, Rádzsasztánban 2001-ben kezdett melegedni az éghajlat, és a folyamat azóta is tart. Ennek oka az iparosodás, az urbanizáció és a felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátás.

 

Mindez súlyos társadalmi folyamatokat indít el és erősít fel Indiában. Az aszály és a hőség miatt földművesek százai mennek tönkre. Elszárad a termés, elhullanak az állatok, arra pedig nincs pénzük, hogy kivárják a következő évet és újrakezdjék. Vagy öngyilkosok lesznek, vagy elindulnak egy nagyvárosba, remélve, hogy munkát kapnak. Maharásztra állam egyik régiójában, a 18 milliós Maratvádában a The Indian Express című lap szerint az idei év első négy hónapjában négyszáz földműves vetett véget életének.

Ez távoli problémának tűnhet Magyarországról nézve, de nem az.

A klímaváltozás még nem hozott ilyen mértékű hőséget hazánkba, talán nem is fog. De komolyan kell venni, mert a szárazság miatti népvándorlás és annak feszültségei is alakítják majd a következő évtizedeket. Sőt, éppen egy éve, hogy a probléma megérkezett Magyarországra a közel-keleti menekülthullámmal. Hiszen szakértők szerint a Szíriát az elmúlt években sújtó száraz­ság miatt tömegek vándoroltak néhány éve a nagyvárosokba, ami súlyos konfliktusaival hozzájárult a polgárháború kitöréséhez. Az arab tavasz forradalmaiban is volt szerepük ezeknek a folyamatoknak.

A háborús konfliktusok és a kilátástalanság továbbra is sokakat fog Európa felé űzni. Éppen ezért a párizsi klímakonferencián elfogadott célok nem üres lózungok, hanem konkrét feladatok. Számunkra is, mert a klímaváltozás már átlépte a magyar határt. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.