Mi eleddig abban a téves hitben éltünk, hogy mielőtt felújítanak egy villamospályát, előkészítik a munkálatokat, s a terepszemle során kiderül, hogy milyen állapotban van a talaj, ám ha később jön a baj, az éles szemű munkásoknak és mérnököknek csak-csak feltűnik, hogy valami nem stimmel.
Feltételezve, de meg nem engedve, hogy a barlangnyi lyukat nem Bajnai Gordon emberei fúrták a sínek alá a Bilderberg-csoport megbízásából, valami jelnek csak kellett lennie, amit egy tapasztalt, jó szakemberekből álló társaság észrevesz; nehogy már a kertészen múljék, hogy otthon kötünk ki, vagy a sínek alatt.
Mondják, hogy az 1-es gyorsvillamos lassabban épült, mint a madridi metró, s hogy épp a Róbert Károly körúti szakaszon az átadás után többször is villamospótló autóbuszokat kellett bevetni. Az Árpád hídon ma is csak harminc kilométerrel mehetnek a szerelvények a korábban megígért hatvan helyett, tudniillik több helyen „síndilatációs problémák keletkeztek”, miáltal melegben ugyanúgy görbülnek a sínek, mint felújítás előtt, ami csak azért érdekes, mert a BKK épp a púpmentes síneken való önfeledt utazás ígéretével nyerte el szeretetünket.
Arról most nem beszélnék, hogy cca. 14 milliárd forintos beruházásról van szó, s hogy én magam a Flórián téri fedett megálló átadásán áztam ronggyá a tető alatt, mert nem passzoltak az illesztések.
Nemrég Cseri Péter tollából az év legfontosabb riportja jelent meg e lapban, arról szólt, hogy a magyar hegesztők úgy jönnek ki a hegesztőiskolából, hogy egyszer se hegesztettek, két vascsövet is inkább összekötöznének, amire viszont nem mozdul a munkaerő-piac.
Pár héttel ezelőtt viszont a debreceni futballstadion avatásán a polgármester büszkén mondta, hogy a tökéletes arénát kizárólag magyar tervező, magyar kivitelező és magyar munkás hozta létre, miként a Fradi-stadiont is, azt pedig a lehető legmagasabb helyről tudjuk, hogy „Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, a találékonyság és a tanulékonyság a legfőbb forrásunk”.
Mármost az 1-es villamos pályafelújítása is kizárólag magyar kéz által történt, magyar észjárással és magyar találékonysággal, egyetlen japánt, amerikait vagy szélhámos norvégot nem láttunk a környéken, s akkor még ide se vettük a BKK géniusznak kikiáltott vezérigazgatóját; talán ha a tengernyi zseni mellett szerény, de becsületes és megbízható iparosokat is produkálna az ország, jobban járnánk mindannyian.
Később majd elemzés tárgya lehet, hogy miért csak futballstadiont sikerül rendesen felépíteni, lám, az 1-es villamos vágányai között hibátlan gyep zöldell, olyan, mint a futballpálya; ha egyszer majd erre jár a legfőbb elöljáró, igazán örömét lelheti benne. A többi már a kertész lélekjelenlétén múlik.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa
