Kijev viszont a két ország 2009-es gázszerződésének módosítását akarja elérni, és tiltakozik az ellen, hogy Moszkva politikai nyomásgyakorlásra használja a gázárakat.
Az ukrán érvelésnek van alapja: Oroszország hajlamos a neki kedves államokat politikai és gazdasági előnyökért alacsonyabb árakkal jutalmazni, és magasakkal sújtani azokat, amelyek éppen sértik az érdekeit. Ez történt Ukrajnával is.
|
Nyitja? Zárja?
Gleb Garanich / Reuters |
Előbb a 2010-ben, a szevasztopoli flottabázis használatának meghosszabbításáért, majd tavaly decemberben az EU-társulástól visszalépett államfő, Viktor Janukovics érdekében Kijev kétszer is komoly engedményt kapott a gázárból, amely így ezer köbméterenként 268,5 dollárra csökkent.
Janukovics megbuktatása után – nyilvánvalóan a neki nem tetsző új ukrán kormány megbüntetése céljából – Moszkva eltörölte e kedvezményeket. Arról, hogy ezt jogszerűen tette-e, bizonyára állást foglal majd a stockholmi választott bíróság, odafordult ugyanis mind az ukrán, mind az orosz állami gáztársaság.
Figyelemre méltó, hogy Ukrajna azt az árat szeretné rögzíteni, amely éppen az általa kifogásolt politikai gázárképzés eredményeként alakult ki, és szakértők szerint sántít az az érvelése is, hogy ez tükrözné a piaci viszonyokat.
Merthogy, bár az európai azonnali piacon mostanság valóban 270 dollárért adják a gázt, az sokkal többe kerülne, mire eljutna Ukrajnába. Mint ahogyan az európai országokból Kijevnek visszaáramoltatott gáz is biztosan drágább ennél, ráadásul hosszú távon nem képes pótolni a kieső orosz importot.
Így Kijevnek és Moszkvának nem marad más jó választása, mint még a téli fűtési szezon előtt megállapodni. Ez az érdeke az egyeztetésekben részes mindhárom félnek. Hiszen Oroszországnak szüksége van a nyugat-európai gázexportból származó bevételekre, márpedig Ukrajna – miként tette a legutóbbi, 2009-es gázháború idején – egyezség híján alighanem megcsapolná e szállítmányokat, ami súlyosan érintené Európát, így Magyarországot is, veszélybe sodorná a gázellátását.
Kijev ugyanakkor egy ilyen lépéssel annak az EU-nak a jóindulatát is kockáztatná, amellyel egyre szorosabb kapcsolatokra törekszik.
A szállítások biztonsága érdekében Brüsszelnek is fontos a vita rendezése, amiért talán – mint azt alighanem Moszkvában remélik – még az Ukrajnát elkerülő útvonalra tervezett Déli áramlat gázvezetékkel kapcsolatos fenntartásain is hajlandó lehet enyhíteni.
