galéria megtekintése

Függőség

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 18. számában
jelent meg.


Papp Sándor Zsigmond
Népszabadság

Könnyen lehet, hogy néhány év múlva az anonim szigetesek csoportjában mesélek majd a függőségemről, s mindenki megértően bólogat majd. Mert nem tudok meglenni nélküle, hiába fogadom meg, hogy idén nem, pár napra úgyis kimegyek. Pedig két éve szinte divattá vált arról beszélni, hogy az ősszigetesek miért fordítottak hátat, cikkek is születtek erről. Értem az érveiket, valami mégis kivisz.

Banczik Róbert / Népszabadság

Mert igen, talán túl rutinos már ez az egész, a globalizáció bedarálta az őshangulatot, hogy mindenki hozza a maga kultúráját a világ minden szegletéből, és igen, a spórolás sem tett jót mindenütt. Bár ma már inkább sok sziget van a Szigeten: holland, francia és olasz kolóniák, ahová csak a külön fizetős vendégek léphetnek be. És a még többet fizető kiváltságosoknak is saját szigetük nyílt, de ezzel sincs baj, hiszen ilyen egy üzlet: ha van igény, akkor lesz szolgáltatás is. Miért búslakodnánk azon, ha valami profin működik? Talán csak azon lehet, hogy az egyre vadabb árak mellett már eleve kiváltságosnak érezheti magát az, aki kijuthat.

 

Idén viszont már annak is mutatkoztak jelei, hogy kicsit megint át kell gondolni a rendszert. Most már nem 65 ezer, hanem 85 ezer látogatónál kerül ki a „megtelt” tábla, s bár a sziget viszonylag nagy, a megszűnt színpadok miatt (Heavy Metal, Party Aréna, Roma sátor) már nem oszlik el olyan egyenletesen a tömeg, mint régebben. Ez csütörtök este gondot is okozott a tízezer férőhelyes A38-as sátornál. Bár a szervezők valamelyest tudták kezelni a helyzetet, és az nem fajult tragikussá, viszont mégsem azért penget le több ezer forintos belépőt valaki, hogy még lökdösődés árán se jusson be kedvenc zenekara koncertjére. Azért meg pláne nem, hogy felkenjék a kordonra a későn érkezők, akik szintén be akarnak jutni. (Tavaly a Parov Stelar koncertje előtti kisebb tumultus már jelezte a problémát.)

Ahhoz kétség sem fér, hogy a vérprofi csapat meg tudja oldani, hogy jövőre ebből ne legyen gond, hiszen a Sziget évről évre kényelmesebb, bár bizonyos „vadságát” sosem vetkőzi le, ám ennek csak örülhetünk. Csakhogy 85 ezer ember között már nehezebb lavírozni, sokat elvesz az időből a sorbanállás, egymás kerülgetése. Az esti órákban ugyanis már nem lehet csak úgy céltalanul lődörögni, pedig ez volt az egyik legjobb program annak idején, tervezés nélkül bekukkantani ide-oda, hagyni, hogy a kavalkád maga állítsa össze a megfelelő programot. Persze a túl drága belépő sem engedi már meg, hogy csak úgy csellengjünk: mindenki le akarja szórakozni a jegy árát, talán ezért is a türelmetlenség, a nyomakodás.

Ettől függetlenül a Sziget még mindig az egyik legjobb európai fesztivál. Bár kétségtelen, hogy minden generációnak mást és mást jelent. A korai vagy a már bejáratott évek nem azonosak a mostani nagyüzemi hangulattal, de ez a dolgok rendje, ez ellen nem lehet és nem is szabad hadakozni.Ha el nem rontják, a Sziget egy gyorsétteremben is képes lesz majd megőrizni valamit eredeti légköréből. Abból, ami a függőséget kialakította és mindmáig fenntartja.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.