A szlovák kormányfő ismét igazolta, hogy Orbán Viktor egyik legjobb tanítványa. Nemrég még példaképén is túltett, hiszen nem csupán a kötelező menekültkvóták ellen ágált, hanem a muszlimoknak is nekirontott, akik szerinte már most biztonsági kockázatot jelentenek, mert veszélyeztetik az értékeket, többek között Cirill és Metód hagyományait, amelyekre a szlovák államiság épül. Szlovákia ezért nyújtott be – Magyarországhoz hasonlóan – keresetet az Európai Bírósághoz a kötelező menekültkvóták ellen, harsogta a tavaszi választási kampányban, majd újdonsült miniszterelnökként is.
Ilyen előzmények után érkezett a szlovák miniszterelnök minap Strasbourgba, hogy ismertesse a soros uniós elnökséget júliustól betöltő Szlovákia legfontosabb céljait. Rezzenéstelen arccal hozsannázta az uniót, mint amelynek nincs alternatívája. Sőt Szlovákia egyik prioritásaként a fenntartható migránspolitika kimunkálását nevezte meg.
A Brexit miatt felbolydult európai közösség formális vezetése, az egyre több tagország által követelt reformmal kapcsolatos közös nevező megtalálása sem ígérkezik sétagaloppnak, mégis a legbonyolultabb feladatot éppen a menekültek sorsát befolyásoló közös álláspont jelentheti. Nemcsak Robert Fico, hanem a kormányfő eddigi migránsellenes kirohanásait elkendőzni igyekvő Miroslav Lajcák külügyminiszter számára is. Mert most fél évig aligha mondhatnak mást Brüsszelben, mint Pozsonyban. A külső, schengeni határok hatékonyabb védelmének fontosságáról, a menekülthullám enyhítéséről közeledtek álláspontok, de a törésvonalak továbbra is nyilvánvalóak. Angela Merkel német kancellár a napokban ismét a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, ami nála a menekültügyről szól, viszont a magyar, szlovák és egyre inkább a lengyel kormányfő értelmezésében ez az unió eurómillióit jelenti, amelyek a visegrádiaknál landolnak.
