Kormányunkat az első perctől kezdve nem érdekli, ki miért menekült el a hazájából. Emlékszünk Orbán Viktorra, amint megfújta a Charlie Hebdo elleni merénylet után a harci kürtöket a terroristákról és a gazdasági bevándorlókról. Amikor eszkalálódott a helyzet, arra „ösztönözte” a karitatív szervezeteket, hogy ne segítsenek, hadd vonuljon át rajtunk az áradat. Egy beteg pillanat végeredménye a gyodának nevezett csirkeháló, amelyet milliárdokért hengergettek a déli határra. Amit persze a nyitottságára kényes Európa fanyalogva fogadott. A bírálatokra a kormány műsorra tűzte Az Európa védőbástyája című nagyoperát, miközben Szijjártó Péter naponta lehülyézi szomszédainkat és a fél világot.
Eleinte úgy festett, hogy őzike és a földikutya ellen jól használható a gyűlölet kerítése, de másra nem. Növelik vele a káoszt, kerülőre kényszerítik az embercsempészeket. Egyelőre ennyi. A gigantikus törvénycsomagban, melyben ősi fideszes szokás szerint a madarak röptét is szabályozták, földobták azonban azt az őrjítő lehetőséget, hogy szeptember közepétől – az őrkutya, a gumilövedék, a könnygázgránát és az elfogóháló mellett! – a magyar katonák, tehát már nem csak a rendőrök, lőfegyvert is használhatnak a (fegyvertelen) menekültek ellen, „ha úgy ítélik meg, hogy a menekültek valamely cselekedete más ember életét vagy testi épségét veszélyezteti”.
Immár a törvény által felhatalmazva élesre töltött fegyvert tartanak a gyerekeikkel a pengésdróton átvergődő családokra? A kormány által kierőszakolt törvényjavaslatból végül csak az a passzus hullott ki, hogy büntetendő lesz a menekültek segítése, például lakásokba történő befogadása; ennek gyanúja esetén az ajtót is ránk törhették volna minden különösebb engedély nélkül. Csak hogy megvédjenek bennünket, nyilván. De most ettől az egytől kénytelenek leszünk eltekintetni.
