„Jogállami és demokratikus küzdelemben akarunk győzni” – fejtegette a miniszterelnök annak kapcsán, hogy több alsóbb szintű bírói tanács a devizahitel-szerződések ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult. Ezzel kétségbe vonták a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria korábbi jogegységi döntését is, amit Orbán Viktor furcsának, de jogszerűnek minősített. Hangsúlyozta, hogy a kormány most azt várja, jöjjön el a fair bankok korszaka, amit csak fair küzdelemben szabad kikényszeríteni.
Elég nehéz azonban ilyesmiről beszélni, hiszen az alkotmányosság legfőbb őreként emlegetett testületbe ismét a kormányoldal jelölt három embert. Ezzel a tizenöt fős grémiumban hamarosan jelentős többségbe kerülnek azok, akiket 2010 óta a kétharmad támogatott.
Amúgy a jelölési procedúrának nagyjából semmi értelme, hiszen a bírák kiválasztásában közreműködő eseti bizottság öt tagját négy éve a Fidesz adja, míg a többi négy parlamenti erő – beleértve a KDNP-t is – egy-egy személyt delegálhat. Vagyis: a fideszesek ellenében senkinek nincs esélye, így maradéktalanul érvényesülhetnek a hatalom érdekei, s csak megbízható káderek lehetnek a taláros testület tagjai.