Helyes lépés lesz az is, ha az MSZP világossá teszi, hogy fontos törekvése a demokratikus értékek és az alapjogok rehabilitációja. Ez többirányú cselekvést jelent. Egyrészt rehabilitálni fogjuk az egyének polgári és politikai jogait, másrészt – hangsúlyozottan baloldali pártként – a társadalom szolidaritását biztosító gazdasági, szociális és kulturális alapjogokat is. Végül pedig vissza fogjuk állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, amely az állam demokratikus működésének egyik legfőbb biztosítéka. A jogállamiság rehabilitációjának keretében a visszaható hatályú törvények általános tilalmát fogja az új kormánytöbbség elrendelni, és szükségesnek tartja a jogszabályok alkotmánybírósági utólagos normakontrolljának korlátozások nélküli alkalmazását is. Ennek keretében lehet biztosítani, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi jogszabály – így a pénzügyi tárgyú szabályok és az adórendelkezések – alkotmányosságát is felülvizsgálhassa.
Az MSZP kongresszusának ki kell jelentenie, hogy rugalmasabb és nyitottabb, erősebb nemzetközi integrációjú, világos, Európa-párti fókuszú és a vállalkozások potenciáljára alapozó gazdaságpolitikát fog a párt megvalósítani. Nem lesz könnyű, mert szükség lesz a rombolás okozta károk, a megszorításból finanszírozott túlélés következményeinek helyreállítására is. Világossá kell tenni, hogy a tudásalapú gazdaságpolitika érvényesítésének feltétele: a tudás és a készségek legszélesebb körű hozzáférhetősége és elterjedése. Ennek kulcsa a közoktatás továbbfejlesztése úgy, hogy minden fiatal megtanuljon írni, értően olvasni, számolni és számítógépet kezelni, idegen nyelven írni és beszélni, továbbá minden fiatal sajátítsa el az együttműködés alapkészségeit, a mindennapi élet alapvető, hétköznapi képességeit.
És nem kell szégyellni, hogy az MSZP esélyt akar adni arra, hogy a társadalom magukat reménytelen helyzetben érző csoportjai, a leszakadók és a leszakadással fenyegetettek tömegei kiszabaduljanak a szegénység és a hátrányos helyzet, az iskolázatlanság és a képzetlenség, valamint a munkanélküliség, a foglalkoztatási lehetőségek hiányának végzetes háromszögéből. Az MSZP biztosítani fogja, hogy a foglalkoztatásösztönzés, az ehhez szükséges üzleti-beruházási klíma javítása, az oktatás minőségének emelése, a szociális transzferek egyszerre javítsák a leszakadók helyzetét. És igen, rehabilitálni fogja a szociális állam eszméjét: a szociális biztonsághoz való jogot alkotmányos védelemben részesíti úgy, hogy az állampolgárok számára kiszámítható, stabil, egyértelmű keretek és védőháló álljon rendelkezésre. Világossá fogja tenni: a segély nem állami kegy, hanem az esélyek kiegyenlítését szolgáló, az egész társadalom érdekét szolgáló támasz.
Fontos lépés lesz, ha a kongresszus kezdeményez társadalmi konzultációt arról, hogy készpénzben nyújtandó, a létminimum kétharmadát elérő alapjövedelmet biztosítsanak minden Magyarországon lakó és itt adózó személynek (2015-ös adatok alapján: gyerekeknek 25, felnőtteknek 50, várandós édesanyáknak 75 ezer forintot). Az alapjövedelem feletti sávban természetesen megmarad a verseny – és így a rászorultság elve is, és a megvalósítás módjának kidolgozásában tág tere lesz a munkaadók, a munkavállalók és az állam közti háromoldalú megállapodásoknak. Előnyére változik majd mind a munkavállaló, mind a munkáltató pozíciója az alapjövedelem bevezetésével: a munkavállaló nettó jövedelme magasabb, a munkáltató költsége kisebb lesz. Az elképzelések szerint az inaktívaknál az alapjövedelemnél kisebb ellátások megszűnnek, az egyénileg változó ellátások (nyugdíj, gyed) az alapjövedelem mértékére emelkednek – vagy változatlanok maradnak. A jelenleg „rászorultság alapján” nyújtott, pénzbeli szociális juttatások többsége megszűnik, mert az alapjövedelem azokat meghaladja, okafogyottá teszi.
Azt is érdemes kimondani, hogy az MSZP érvényre juttatja, hogy azok járuljanak hozzá nagyobb arányban a közterhekhez, akik nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. Hosszabb távon is a személyi jövedelmek progresszív adóterhelését tartja indokoltnak úgy, hogy az alacsony jövedelműek adója csökkenjen, ne növekedjen a közepes jövedelműeké és emelkedjen a magasabb jövedelemmel rendelkezőké, beleértve a nem munkából származó jövedelmeket is. Az általános forgalmi adó kulcsának csökkentése 25%-ra – együtt az alapvető élelmiszerek 5%-os kulcsának bevezetésével – a legszegényebbek terheit csökkenti majd.
A társadalom alapvető érdeke, hogy teljesen új alapokra kerüljön az életminőséget leginkább meghatározó egészségügy. Az MSZP egyértelmű törekvése, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen egészsége megőrzésére, betegség esetén pedig jó minőségű szolgáltatásra (senki ne legyen beteg azért, mert szegény, és senki ne legyen szegény azért, mert beteg). Mindenki jövedelmétől függetlenül férhessen hozzá az alapvető ellátást nyújtó, képzett szakszemélyzethez, a megfelelő technológiához, a szükséges gyógyszerhez, vagyis jövedelemarányos tehervállalás és szükségletarányos igénybevétel legyen. Az MSZP kiáll az emberi méltóság védelme mellett, vagyis az önazonossághoz, az önrendelkezéshez és a cselekvési szabadsághoz való jog garantálása mellett – minden megkülönböztetés nélkül, vagyis származási, vallási, nemi, etnikai stb. diszkriminációtól mentesen.
Az MSZP jelentse be, hogy 5 éves bérfelzárkóztatási programot indít, amelynek végére az egészségügyi dolgozók átlagkeresete eléri az akkori nemzetgazdasági átlag másfélszeresét. A szakemberhiány mérséklésének elengedhetetlen feltétele az egészségügyi bérek rendezése, de ez önmagában nem oldja meg a problémát. Az MSZP bevezeti a „kritikus várakozási idő” fogalmát, ami az adott beavatkozás egészségkárosodás nélkül való halaszthatósági idejét jelenti. Ha a várakozási idő ezt tartósan meghaladja, az egészségbiztosítás új kapacitások lekötésével, a finanszírozási források bővítésével köteles az időt az elviselhető határon belül tartani. Emellett a párt meg fogja vizsgálni, hogy a kiegészítő biztosítások, egészségpénztári megtakarítások hogyan járulhatnak hozzá a várólisták rövidítéséhez. Az alapelv az lesz, hogy a tb által finanszírozott ellátások várólistáján magánpénzből nem lehet majd előzni.
Az MSZP érvényesíteni fogja, hogy a felsőfokú képzést a tehetség és a teljesítmény határozza meg. Ahhoz, hogy a fiatal a képességeit kibontakoztathassa, olyan felkészítő közoktatási rendszer kell, amely mindenki számára lehetővé teszi a széles értelemben vett általános műveltség (ismeretek, készségek, kompetenciák) megszerzését. Az MSZP kezdeményezni fogja a tehetséges hátrányos helyzetű fiatalok érettségire/felvételire történő felkészítését, nyelvi előkészítő tanfolyamok szervezését számukra minden olyan városban, ahol felsőoktatási intézmény működik.
A párt azt fogja képviselni, hogy Magyarországon minél több fiatal számára nyitott legyen a lehetőség a tanulásra. Ennek érdekében az első évben tandíjat, más néven önköltséget ne fizessen senki. A sikeres felvételi utáni első tanév minden hallgató számára jelentse és jelenthesse tudásának és szorgalmának bizonyítását, és az első tanév eredménye legyen az alapja a további értékelésnek. A szociális ösztöndíjrendszer biztosítani fogja, hogy a hátrányos helyzetből érkezők is tanulmányaikra fordíthassák tudásukat és figyelmüket, a tanulmányi ösztöndíjrendszer pedig biztosítja, hogy a szorgalom és a tanulmányi eredmény kellő elismerést kapjon. Aki a legnehezebb körülmények közül érkezve a legjobbat nyújtja, számíthat a közösség, az állam elismerésére.
A szerző 1990–2010 között az MSZP egyik vezetője volt
