„A most induló bevándorlási hullám és a korábbi súlyos incidensek nem »az iszlám alapelveinek az EU-országok alkotmányaival összeegyeztethetetlen« jellegét, hanem az átgondolatlan, rövidlátó bevándorláspolitika csődjét jelzik” – írja szeptember 9-i írásomra válaszul 14-én Márton László. Komolyan vehető, hogy Afganisztántól Észak-Afrikáig az EU bevándorláspolitikája miatt kerekedtek volna fel az emberek? És a Mohamed-karikatúrák miatti merényletek mögött nem az iszlám elvei, azaz e kultúra mai állapota rejlik?
A helyzet teljesen más, mint a korábbi évtizedek Márton által hivatkozott lassú török és egyéb muszlim bevándorlása esetén. A törökök mögött ott van az atatürki világi hagyomány is. Ráadásul az a bevándorlás nagyon lassú volt. Mártonnak igaza van abban, hogy hiányzik a befogadottak státusának egyértelmű meghatározása, de az integráció nehézségeit nem ez okozza. Az iszlám és az euroatlanti kultúra közötti eltérés nagysága miatt még a lassú integráció is zökkenőkkel megy végbe. Most azonban a korábbinál lényegesen nagyobbak a számok, és viharos a folyamat.
Gyakori érv, hogy az EU 500 milliós népességéhez képest a bevándorlók száma kicsi. Ez megtévesztő. Csak erre az évre egyedül Németországra 800 ezer menekültet jeleznek előre. Mivel az iszlám „harmincéves háborúja” még nagyon az elején tart, és már az előző években is több százezren érkeztek, van ok feltételezni, hogy néhány év alatt a menekültek száma sokmilliós lehet. Ha engedelmeskednének is a kvóták szerinti elosztásnak, nem maradnak a kevésbé fejlett államokban. Visszaszivárognak majd a mag-Európa néhány államába, mégpedig a nagyobb városokba. Az arányuk ott a többszöröse lesz az átlagosnak.