galéria megtekintése

Ezért ne féltsük Európát?

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 23. számában
jelent meg.

Ungváry Rudolf
Népszabadság

„A most induló bevándorlási hullám és a korábbi súlyos incidensek nem »az iszlám alapelveinek az EU-országok alkotmányaival összeegyeztethetetlen« jellegét, hanem az átgondolatlan, rövidlátó bevándorláspolitika csődjét jelzik” – írja szeptember 9-i írásomra válaszul 14-én Márton László. Komolyan vehető, hogy Afganisztántól Észak-Afrikáig az EU bevándorláspolitikája miatt kerekedtek volna fel az emberek? És a Mohamed-karikatúrák miatti merényletek mögött nem az iszlám elvei, azaz e kultúra mai állapota rejlik?

A helyzet teljesen más, mint a korábbi évtizedek Márton által hivatkozott lassú török és egyéb muszlim bevándorlása esetén. A törökök mögött ott van az atatürki világi hagyomány is. Ráadásul az a bevándorlás nagyon lassú volt. Mártonnak igaza van abban, hogy hiányzik a befogadottak státusának egyértelmű meghatározása, de az integráció nehézségeit nem ez okozza. Az iszlám és az euroatlanti kultúra közötti eltérés nagysága miatt még a lassú integráció is zökkenőkkel megy végbe. Most azonban a korábbinál lényegesen nagyobbak a számok, és viharos a folyamat.

Gyakori érv, hogy az EU 500 milliós népességéhez képest a bevándorlók száma kicsi. Ez megtévesztő. Csak erre az évre egyedül Németországra 800 ezer menekültet jeleznek előre. Mivel az iszlám „harmincéves háborúja” még nagyon az elején tart, és már az előző években is több százezren érkeztek, van ok feltételezni, hogy néhány év alatt a menekültek száma sokmilliós lehet. Ha engedelmeskednének is a kvóták szerinti elosztásnak, nem maradnak a kevésbé fejlett államokban. Visszaszivárognak majd a mag-Európa néhány államába, mégpedig a nagyobb városokba. Az arányuk ott a többszöröse lesz az átlagosnak.

 

Ennyi bevándorló sikeres integrálása rövid időn belül az átlagosnál nagyobb probléma. Ez a fogadó államok társadalmában rendkívüli feszültségeket gerjeszthet.

A menekülteknek segíteni kell, de általában (még) hiányzik annak világos megfogalmazása, hogy milyen konkrét feltételekkel. Cem Özdemir török származású német zöldpárti képviselő tudott ebben példát mutatni. Egy interjújában többek között ezt mondta: „Aki Németországba bevándorol... – átveszi a felelősséget is a német történelemért. Ebből következik, hogy Izrael joga a létezéshez számunkra nem vita tárgya.” Ahogy sokkal világosabban ki kell mondaniuk a demokratáknak, hogy akinek nem tetszik a szólásszabadság, például be akarja tiltani a Mohamed-karikatúrákat, az ne Európába jöjjön.

Az aggódó, tájékozatlan tömegek határozott és érthető demokratikus válaszok hiányában a szélsőjobboldal felé fognak tolódni.

Révész Sándor szeptember 15-én megjelent publicisztikájában azzal érvel, hogy a jólét növekedésével az iszlám kultúrában is gyorsan az euroatlanti szinthez közelít a termékenységi ráta. Hasonlóan érvelt egy vitában a Klubrádióban Mihályi Péter, amikor arra hivatkozott, hogy a szülőföldjükön sovány japánok az Egyesült Államokban töltött évek során meghíztak. Ezekből a jólét okozta jelenségekből következnék, hogy politikai kultúrájukban is alkalmazkodni fognak? A bevándorolt japánok valóban nem okoznak problémát, mert olyan politikai kultúra hordozói, mely a németekéhez hasonlóan a világháborús vereség tanulságainak levonása révén tolerancia dolgában ma az euroatlantiéhoz nagyon hasonló. Az iszlám azonban még a politikai és vallási nézetek ötvözete, mely a felvilágosodás előtt volt jellemző Európában. Szíria mai viszonyai nem arra utalnak, hogy ez is ugyanolyan gyorsan változnék, mint a gyerekvállalási kedv. A gazdag arab államokban is meg kellett volna változnia a politikai kultúrának, mert a termékenység ott is csökken. Minden kultúra változik, de a nagyobb számú iszlám menekült és az elkerülhetetlen frusztrációk következtében a politikai kultúrájuk változása talán nehezebb lesz, mint kevesebb gyereket vállalni.

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.