Na, de most kapcsoljunk vissza Budapestre, ahol a konzervatív Cameron magyar szövetségesének helyettese beszél. A téma szintén a Pride.
Nem érzi úgy Orbán, hogy ő azoknak is a miniszterelnöke, akik ott vonulnak az elismerésért küzdve évről évre, függetlenül az ellentüntetésektől, függetlenül a tojásoktól, függetlenül a Szőnyi Szilárdoktól és Kerényi Imréktől
„Kicsiny, ám hangos érdekcsoportok egyszerűen rá akarják kényszeríteni a világra ezt a szerintem deviáns felfogást” – közli éppen Semjén Zsolt, a tekintélyes konzervatív államférfi. A kicsiny, ám hangos érdekcsoportok közé nyilván beleérti a konzervatív angol miniszterelnököt, aki – mint láttuk – még büszke is arra, hogy első lépésben a britekre már rákényszerítette ezt a deviáns felfogást. „Ha két férfi házasodik, három miért nem? Akkor milyen alapon büntetik a bigámiát? Hol van ennek vége? Akkor mi az az aberráció, ami ne lehetne házasság?” – teszi fel kérdéseit a magyar miniszterelnök-helyettes.
És, valóban, kedves Cameron kolléga, ha két brit férfi vagy két brit nő „egymás iránti szerelme egyenlő a törvény előtt”, akkor milyen alapon ellenzitek a pedofil háborús bűnösök vallásgyalázó bankrablásait? Hát, hol van ennek a vége? Egy magyar konzervatív nem tesz olyan engedményt az erkölcsök terén, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek.
|
David Cameron utasítására a szivárványos zászlót is felhúzták a londoni kormányzati központra
Neil Hall / Reuters |
Ezért tartja Szőnyi Szilárd, a megbízhatóan kormányhű Heti Válasz főszerkesztő-helyettese, aki magát hitvalló római katolikusnak nevezi, a homoszexualitást isten és ember elleni véteknek. Mert írva vagyon és ők mindenben követik a vallási előírásokat. Ők nem élnek szexuális életet házasság előtt és főleg nem azon kívül. Ők csak gyermeknemzési céllal párosodnak. Ők az önkielégítést sosem próbálták. Ők nem válnak el. És mivel bizonyára nem álszent hólyagok és kígyófajzatok, sosem válogatnának a vallási előírások között aszerint, hogy mi az, ami kényelmes nekik és a vágyaikkal összefér és mi az, ami nem.
Na, de folytassuk körkapcsolásos műsorunkat, melyet beleng az élő adások varázsa! Miközben a konzervatív brit miniszterelnök az egyik monitoron arról beszél, hogy országa a legjobb hely a melegek számára és erre ő büszke, ahogy arra is, hogy az ő miniszterelnöksége alatt lett bevezetve a melegházasság, a másik monitoron a konzervatív magyar miniszterelnök kimondhatatlan titulusú tanácsadóját halljuk, amint a „buzilobbi” hatalmát kárhoztatja. Szerinte „Európának meg kell védenie magát a káros hatásoktól, ugyanis Európa a keresztény gondolkodás diadala”.
A konzervatív brit miniszterelnök nem azért áll a Pride oldalára, mert alá akarja ásni a keresztény Európa erkölcsi rendjét, hanem azért, mert a legnemesebb európai hagyományt védi
Anglia tehát elesett. Franciaország is. Németország már régen. A Vatikán még tartja magát, de lassan ott is megengedőbbek, mint Magyarországon, ahol az uralkodó párt és szellemi holdudvara a keresztény gondolkodás diadalának tartja, ha folyamatosan megbélyegez és kirekeszt olyan embereket, akik semmilyen módon nem ártanak másoknak azzal, ha egymást szeretik. A magyarországi monitoron a konzervatív miniszterelnök nem köszönti a Pride-ot.
Nem érzi úgy, hogy ő azoknak is a miniszterelnöke, akik ott vonulnak az elismerésért küzdve évről évre, függetlenül az ellentüntetésektől, függetlenül a tojásoktól, függetlenül a Szőnyi Szilárdoktól és Kerényi Imréktől. Illetve, nem függetlenül. Éppen ezért vonulnak, mert vannak az ellentüntetők, a tojások, a Szőnyi Szilárdok és a Kerényi Imrék. Ha nem lennének, akkor is vonulnának persze, de akkor az a menet örömünnep és karnevál lenne, amelyen a hitvalló római katolikusok együtt lazulnak akár még Conchita Wursttal is a teremtő szabad ege alatt.
Addig azonban a Pride tüntetés, mozgalom, politikai és lelkiismereti kérdés. A Pride a maga szándékos harsányságával, azzal, hogy nem lehet nem észrevenni, kikényszeríti az állásfoglalást. Mindenkinek el kell dönteni, melyik oldalra áll. A konzervatív magyar miniszterelnök és tábora nem a Pride oldalára áll. Formálisan eltűrik, szavakban támadják, a jogkiterjesztést megakasztották. A buzizó Kerényi a hivatalában maradt. A deviánsozó Semjén a hivatalában maradt.
Orbán nem arra büszke, hogy az ő miniszterelnöksége idején házasodhatnak először a melegek, hanem arra, hogy az új alaptörvénnyel ezt megakadályozta. Ezt a hungarikumot is megvédte Brüsszellel szemben. A konzervatív brit miniszterelnök nem azért áll a Pride oldalára, mert alá akarja ásni a keresztény Európa erkölcsi rendjét, hanem azért, mert a legnemesebb európai hagyományt védi. Itt nem a rúzsozott, tangás férfiakra kell gondolni elsősorban, hanem a szabadságra, amely megengedi mindenkinek, hogy az legyen, ami lenni akar, ha azzal másnak nem árt.
Adott esetben rúzsozott, tangás férfi. Vagy konszolidált, polgári tanárember, aki azonos jogokkal szeretne együtt élni a párjával, akkor is, ha vele azonos nemű, akkor is, ha nem. Teljesen mindegy. A szabadságról van szó. A londoni helyszínen a miniszterelnök a szabadságot ünnepli, a magyar helyszínen a vonulók a szabadságért küzdenek. Ott örömünnep, itt demonstráció. Ott házasság, itt Semjén Zsolt. Ott lehet semlegesnek maradni, itt nem. Amikor a bölcs az égre mutat, az ostoba csak a tangát nézi.
