A tusványosi beszéd és annak zajos nemzetközi visszhangja után óhatatlanul is arra figyelt az ember, kikerekedik, színesedik vagy esetleg szürkül, rejtőzködik az ott fölvázolt világkép. A miniszterelnök több válaszából össze lehet illeszteni azt a víziót, amely a Tusványoson elmondottakat még inkább egyértelművé teszi.
Mindenekelőtt azt, hogy Orbán rettenthetetlenül egy magyar modellben, harmadik útban gondolkodik. Ezt ki is mondta: „Minden gondolat, Csurka István harmadik út, magyar modell meg ezek a gondolatok akkor (a rendszerváltás környékén – a szerk.) teljesen értelmetlennek tűntek. Ezek ma mind értelmes dolgok.”
S hogy a kitalált magyar modell társadalmi, gazdasági berendezkedése, demokráciája illiberális alapokon nyugszik-e, azt csak érintette, s az illiberális fogalmat Sopronpusztán egyáltalán nem használta, kimondását érzékelhetően kerülte. Mintegy mellékesen fölvetette azonban: „...mi értelme van annak, hogy a demokrácia elé jelzőt teszünk? Liberális demokrácia...”
Orbán ezt a kérdést nyelvpolitikai küzdelemmé értékelte le, mintha nem tudná, hogy a liberális demokrácia a hatalomgyakorlásnak egy kipróbált modellen alapuló átfogó rendszere, amely az Európai Unió nyugati felének megkérdőjelezhetetlen értékeként hatékonyan működteti a társadalmi folyamatokat. A liberális tartozékától, jelzőjétől, szinte előtagjától megfosztott demokrácia nyilván sokféle lehet. Illiberális is. Orbán tehát ebben a kérdésben Tusványoshoz képest nem lépett vissza.
A magyar modell lényegéhez tartozik, hogy „nem akarunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai gondolkodási irányhoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el tartalékait, talán már fel is élte”.
Volt még egy árulkodó okfejtése a liberális demokrácia értékéhez tartozó alkotmányosságról. Szerinte a vértelen rendszerváltás következtében felállított alkotmányos korlátokon zúzta szét magát az első kormány, s ezért nem tudott forradalmi változásokat végrehajtani.
2010-ben azonban a Fidesznek forradalmat tetszett csinálni. Meg négy év múlva is. (Ne akadjunk fenn azon, hogy másodszorra vajon ki ellen, ha éppen ők voltak hatalmon.) A Fidesznek most kétharmada van a forradalmi változásokhoz. Orbán eszmefuttatásának logikájából adódóan alkotmányos korlátok most már aligha kellenek. Feleslegesek, akár a liberális jelző a demokrácia fogalma előtt.
