Számomra nem elvi kérdés, hanem nyers valóság, hogy gyanúba keveredtünk. Mind a tízmillióan. Kormányostól, miniszterestől, közhivatalnokostól, állampolgárostól, békemenetestől. Közülünk hat embert kitiltottak az Egyesült Államokból. Amíg nem ismeri meg a világ a hat ember nevét, addig mindnyájunkra rávetül a gyanú árnyéka. Mind a tízmillió magyarra. Orbántól a sarki hajléktalanig.
Orbánék számára a kitiltás nem több, mint szórakoztató társasjáték. A komplett kormány rajta lehetne a listán, a kétharmados többség képviselőivel együtt, de a bolondos amerikaiak egyelőre csak hat emberről beszélnek. Egyébként Orbán és társai nemzetközi megítélését ez a kitiltási ügy már nem befolyásolta. Ezt ők is pontosan tudják. Ahogy azt is, hogy őket a világ tisztességes és értelmes része már rég leírta. Tudják, nem a véletlen műve, hogy Orbánra kormányzati szinten senki sem kíváncsi az Atlanti-óceánon túl, arra sem hajlandóak, hogy a nyilvánosság előtt mutatkozzanak vele.
Orbánék kormányzati társasjátéka kizárásos alapon működik. Az első kizárást képező hír: nincs kormánytag a listán! Ezt meg aztán honnan tudjuk? A proklamáció ugyanis a hivatalos minőségben tett beutazásokat nem tiltja, csak a magánutazásokra vonatkozik. A játékszabály második pontja, Orbán megtiltotta, hogy bármely kormánytisztviselő tagadja a listán való szereplését. Ezért a játékban egyéni stratégiákat dolgoztak ki.
A játék itt kezd érdekessé válni. Senki sem mondhatja ki, nem vagyok a listán. Ezért aztán miniszterek szánalmas kísérletein szórakozhatunk naponta, amelyek emberi minőségükről is pontos képet festenek.
Lázár János volt az első – őt sokan nagyon tehetségesnek tartják, bár szerintük Al Capone is az volt –, aki nagyon szellemesen, a képünkbe vigyorogva azt találta mondani, hogy neki nincs ideje Amerikába utazni. Rajta van? Ha nincs: nem szúrja ki – ha már a magyarokét nem – az amerikaik szemét az a rengeteg trógerság, amit ez az ember a tisztességes világ ellen elkövetett? A takarékszövetkezetek, a trafikok, a földosztások ezermilliárdjai nem tűnnek fel a világnak? A csókos számítógépén írt trafiktörvény? A fácánvadászat koszos húszmillióért? A milliós állampénzekkel finanszírozott magánutazások? Ha nem magánút volt, miért is fizette vissza?
A másik gyanúba keveredett Seszták Miklós, a keresztény miniszter. Hallgatag ember. Hallgat azokról a bűnökről, amelyeket a jog nevében, ügyvédként követett el. Több száz vállalkozásalapító okiratát ellenjegyezte, melyek zöme egy lakásban lelt telephelyre. Nemhogy nem büntették, hanem bűnpártoló módon minisztert csináltak belőle. Ő nem, de minisztériuma közleményben tudatta ártatlanságát.
Hende Gripeneket gyakorlatoztatott Kubatov kedvéért azon Fradi-stadion fölött, ahova újabban Fradi-szurkoló elvi alapon nem teszi be a lábát. Fazekas olyan nagy mezőgazdasági gyakorlattal rendelkezők kezére juttatta az állami földeket, mint gázszerelő, műkörömépítő vagy pályán kívüli pedagógus. Igaz, hogy mindegyik Fidesz-rokon, vagy legalábbis barát.
Szijjártó villáját meg balatoni nyaralóját pedig Orbán utasítására, legyen hol méltó helyen fogadni excellenciás vendégeit, a pályázatokon sokszor nyertes apuci vette.
A Mellár Tamás szerint pénzmosoda-jellegű Századvég főembere, Giró-Szász ismét kormányzati kommunikátor lett.
Habony, a nyugdíjasok rugdosásáért jogerősen elítélt miniszterelnöki főtanácsadó pedig Washingtonból röhög a képünkbe egy fotón. Látjátok, hülye magyarjaim, itt vagyok. Amerika szerint is törvényes, amit csinálok
Vida Ildikó nyaralt. Fölötte, meg hivatala fölött dörgött az ég, de ő jól megérdemelt szabadságát töltötte. A helyettesével együtt. Varga miniszter a beismerés előtt azt feltételezte, hogy Vida Ildikó a magánéletével vonta magára Amerika haragját. Mit hitt, mit csinálhatott? És a miniszterét meg a miniszterelnökét ez miért nem érdekelte? Ja, majd elfeledtem, példaszerű munkaerő, kazalnyival több adót szedett be a korábbinál. A kicsiktől. Kereskedőtől, iparosoktól, fagyisoktól, vendéglősöktől, suszteroktól. A nép ellenségeitől, a maszekoktól, ha még emlékszik valaki erre a szóra. Jelentése magánszektor.
Kedves Kormány és csatolt részei! Engem a játékotok nem zavar. Engem az zavar, hogy a világ nemcsak a kormányt értékeli le, hanem az egész nemzetet. Be kell fejezni a játékot. Orbánnak ki kell állnia és megnevezni a hat embert. Tisztességes eljárást indítani. Menteni a megtépázott becsületet, védeni a magyarság jó hírét.
Értem én, ha a kormány úgy gondolja, neki már mindegy. Ez valóban elvi kérdés. De a tízmillió magyarnak nem mindegy. Nekik ez nagyon is gyakorlati kérdés. Mert a kormánnyal szemben, a tízmilliónak még van jövője.
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
