Lehet az orrot befogva szavazni, többször csináltuk már, de nem ideális. Ehhez ebben az esetben igen nagymértékű szagtűrés kellene. Sokakban nagyon mélyen gyökerezik az elutasítás a szocialistákkal vagy a DK-val szemben, s ezen nyilván nem mindenki fogja túltenni magát. Az előválasztás eredménye ezért gyenge hatékonyságú eredmény lesz, még a fő cél szempontjából is. S akiknek nem kizárólagos céljuk Orbán távozása, esetleg nem fognak elmenni szavazni.
S mi történik, ha egy bizonyos program győz a miniszterelnök-jelöltek vitájában, de esetleg egészen másfajta összefogások és programok győznek a választókerületekben? Hogyan lesz ebből egy nyelvet beszélő politikai erő? Hisz az előválasztásokat nem előzi meg semmiféle programösszehangolás, és ez nem is nagyon férne bele a koncepcióba. Ráadásul egy ilyen munkát már 2016 tavaszán el kellene kezdeni (hiszen Horn szerint 2017 tavaszán lennének az előválasztások). Nem látom az ellenzék pártjaiban a hajlandóságot ilyesmire. A szavazónak pedig mégiscsak lehet rá igénye, hogy megközelítőleg olyan elképzelésre szavazhasson – a valódi választás idején –, amivel egyet tud érteni. Nagyobbak a különbségek az ellenzék pártjai között annál, hogy ez ne legyen probléma. Alapvető dilemma, hogy hiába csökken a kormány tekintélye, Orbánt Orbán leváltásának egypontos programjával nem lehet leváltani. A kormány ugyanis teljesíti egy kormány elsőrendű feladatát: kormányoz. Érthető és hihető alternatíva híján kevesen akarnak majd az esetleges káosz vagy bizonytalanság mellett dönteni.
Az előválasztás következménye lehet éppenséggel az ellenzék végső lejáratódása is. Sőt gyanítom, hogy ez lenne a vége. Bajnai kudarcának csak egyik oka volt, hogy nem csinálta meg azt, amivel fellépett: nem hozott létre egy középerőt. Az is végzetes volt, hogy még a szimpatizánsai sem hitték el, hogy elég erős lesz a feladatok ellátására, és az agresszív ellenzék által jelentett akadályok elhárítására. Az előválasztások nyomán is ez lenne a helyzet: az emberek csak a káoszt és a vitákat észlelnék, olyan helyzetben, amikor erős szuverénre van szükség.
Orbánt csak erős állításokkal és javaslatokkal rendelkező, hitelesnek látszó alakzat tudja leváltani. A francia szocialisták esetében egy erős támogatottsággal rendelkező párt nyílt meg az ország felé sugallatért, tanácsért. Az előválasztás ebben az esetben demokratikus pluszt és többleterőt jelentett. Esetünkben viszont azt sugallná, hogy a vízióra képtelen ellenzék a választóra terheli a döntés súlyát. Ebből semmi jó nem sülne ki. Semmi nem tudja pótolni a politikai elitek felelősségét és fantáziáját. Ezek hiányát nem lehet trükkökkel, és jópofa megoldásokkal áthidalni. Vagy megszületnek azok a programok, nyelvezetek és együttműködések, amelyekre kérhetik a szavazók bizalmát, vagy nem, és akkor nem lesz semmi.
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.