Jelképértékű, ahogyan Szárszón nem sikerült a témánál maradniuk a szónokoknak. A baloldali ellenzék még Orbán szidalmazásában sem egységes, holott ennél egyszerűbb feladványt aligha adhatott volna a témakijelölő házigazda. De nem, még ez sem megy, pedig igény most már az RTL Klub részéről is volna rá.
Bár nem igazán beszélt róla senki április előtt, azt tudni lehetett, hogy a nagy vereség azért várható. Borítékolható volt, hogy ezután az összefogás szétesik. Ha jobban belegondolunk, mindennek logikus következménye volt az uniós választás eredménye, annak pedig a totális széthullás, illetve az újrarendeződés. Amit érezhetünk lassúnak vagy gondolhatunk gyorsnak, mindenesetre tény: ma a baloldal leginkább a belső gondjaival van elfoglalva, ezért kihagyja a kormánytól kapott ziccereket.
Egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen alternatívát mutatni. És mindezzel nemcsak és elsősorban az LMP-nek enged teret, hanem annak az erőnek, amelyről kevéssé mondanánk, hogy ellenzéki (bár nincs kormányon), de azt biztosan állítjuk róla, hogy antidemokratikus. Ez a párt egyre erősebb, van pártszervezete, célja, hite és üzenete, van karizmatikus vezetője. Vona Gábor és a Jobbik folyamatosan megmutatja: minden esélye és veszélye megvan annak, hogy tovább erősödjön.
