galéria megtekintése

Élet a focipályán

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 04. számában
jelent meg.


Pető Péter
Népszabadság

Nem létezik nagyobb futballpálya Magyarországnál. Igaz, azt, hogy ez a 93 négyzetkilométeres terület játéktérré alakult, eddig is faktumként kezelhettük. Már csak azért is, mert a kormányfő házának közvetlen közelében konkrét katedrálist, de legalábbis óriáskápolnát húztak fel a sportágnak. Ám a minap e tudásunkat is megtámasztotta a kormány, amikor „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté” minősítette a Quaestor-érdekeltségek közé tartozó ETO Park Kft.-t és a Győri ETO FC Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft.-t.

Mindkettő fontos nemzetgazdasági szempontból, sőt, az utóbbi a közérdek képviseletének emblémája, elvégre mások mellett Marko Dinjar, Vladica Brdarovszki, Giorgi Kvilitaia vagy éppen Priso Njongo futballjátékos alkalmazásával segíti elő a multikulturális társadalom alakulását. Arról nem szólva: a csapat magas színvonalú kortárs szórakoztatóipari, hovatovább kulturális produkcióját legutóbb kétezren nézték meg a tizenhatezer néző befogadására alkalmas stadionban.

Merthogy a felsorolt labdarúgók fontos szereplőnek látszanak a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, ám menten gazdasági, mintegy megélhetési bevándorlókká válnának, ha nem a biciklicsel hibátlan végrehajtásának ígéretével érkeznének ide, hanem, mondjuk, pékasszisztensek szeretnének lenni Kazincbarcikán. Arról nem szólva, hogy a piac csak akkor diktál, ha éppen nem a tolódásos védekezésről van szó. A futballban mindent meg lehet tenni és annak az ellenkezőjét is úgy, hogy mindkét verziót központi támogatással jutalmazzák.

 

Folynak szanaszét a milliárdok az átláthatatlan közegben, amelyben a teljesítmény amúgy a magyar krikettsportéval rivalizál. Ennek megfelelően olyan klasszisok gyülekeznek a klubtulajdonosok között, akikhez képest az egykor Akasztón stadiont építő, majd börtönbüntetésre ítélt Stadler József az erkölcs Diego Maradonája. Ünnepelt elöljáró volt Tarsoly Csaba Quaestor-vezér is, de helyet kap a tulajdonosi, sportvezetői elitben a MET-ügyben érdemeket szerző Garancsi István, miként Mészáros Lőrinc, akinek történelmi teljesítménye, hogy jóban van Orbán Viktorral.

Kész szerencse, hogy jobbal nem csavar úgy, mint Beckham, mert akkor akár komplett megyéket is kaphatna ajándékba a kormányfőtől. Minthogy rugótechnikája elmarad a korábbi középpályásétól, így erre most épp nincs bizonyíték. Csupán annyit tudunk: itt minden futballal kapcsolatos ügy fontosabb, mint bármi más. Ebben a közlésben az a szép, hogy nem publicisztikai túlzás. Ez ugyanis ma az az ország, ahol a miniszterelnök többet foglalkozik a válogatott görögök elleni taktikájával, illetve Priskin center és társai kisalföldi együttesével, mint például az oktatási rendszerrel.

Persze ennek is megvan az előnye. Miután kormányprogrammá tették a középkezdést, a lehető legegyszerűbbé vált a kérdés, amelyre a választópolgároknak válaszolniuk kell. Az ugyanis így szól: akar-e ön egy futballpályán élni?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.