Egy senki
A nap szavát kétségtelenül Kerényi Imre alkotta meg tegnap: a „buzilobbi” nem teljesen eredeti alkotás, de szép.
A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott az Újszínházban a Keresztény Színházi Fesztiválon úgy gondolta, ha van mangalicafesztivál meg zsidó fesztivál, lennie kell profi keresztény fesztiválnak is. Ezenkívül még ellen-színiakadémiát vizionált a Ludovikára, és rémületesen eredeti módon le Mr. Senkizte a komplett fiatal dramaturgnemzedéket – majd mindennek megkoronázásaként buzizott ismét egy jóízűt.
A fő kulturális megmondóembernek nem a kulturálatlansága a legnagyobb baja. Két verzió van.
Az egyik, hogy Kerényi tényleg nem érti, mi a baj azzal, ha a barát-ellenség rendszer mentén nemcsak egyenlőségjelet tesz a hozzájuk nem tartozás (liberalizmus, dekadencia, másként gondolkodás) és a rossz (nem keresztényi) között, de mindehhez a csoporthoz még egy-egy kisebbséget (homoszexuálisok, zsidók) is csatol. Ez esetben simán hülye, ami magas poszton ugyan még nem elvárt, de már ismert jelenség. A másik, hogy Kerényi pontosan tudja, mit művel. És ez a rosszabb.
Szerkesztőségünk ezen a ponton hívja fel a figyelmet, hogy a Kerényi Imre alapította Magyar Krónika koronázási palástos címlappal hamarosan megjelenő első számában Balog Zoltán, a várakozások szerint továbbra is a posztján maradó erőforrás-miniszter írt színikritikát.
Reklám vége.