Orbán Viktor vasárnap éjjeli lelkendezése után Semjén Zsolt is gratulált a magyar kormány nevében az erdélyi és a felvidéki magyarságnak az EP-választáson elért eredményhez. Név szerint említette az RMDSZ listájáról bejutottakat, valamint Csáky Pált, az MKP szintén sikeres listavezetőjét. Nagy Józsefről, a Híd jelöltjéről viszont hivatalosan sem a kormányfő, sem pedig a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nem vett tudomást. A kormányalelnök közvetve meg is indokolta szelektív magatartását: hosszú távon csak a hiteles, magyar etnikai alapokon álló politizálásra lehet és kell építeni.
Pedig a Bugár Béla vezette párt semmilyen formában sem a becsehelés, vagyis az asszimiláció támogatója. Tény viszont, hogy a mindennapos magyar–szlovák párbeszéd híve, amelyet a párton belül is szorgalmaznak. Erre a szellemi fundamentumra építve adták közre nemrég a Vízió 2016 című dokumentumot, amely többek között a tényleges egyenjogúság, Dél-Szlovákia gazdasági és szociális felzárkóztatásának, nem utolsósorban a magyar kulturális és önkormányzati autonómia valóra váltásának életképes programja.
Ezzel szemben az MKP vezetői az anyaországban önfeledten visszhangozzák a területi autonómiát sürgető budapesti követeléseket, odahaza viszont még egy tervezettel is adósok. Európai mércével mérve ez a közösségi jog sem ördögtől való, csak hát a nemzetállami rögeszmékhez görcsösen ragaszkodó kelet-közép-európai döntéshozók jobbára fényévnyire vannak ennek a felismerésétől. Ezért sem kellene kirekeszteni azokat, akik lépésről lépésre haladnának, s nem hajlandók kritikátlanul szajkózni mindazt, ami Budapesten elhangzik.
