Nem mindegy, hogy ezt a mostani beszervezési kísérletet ki miképpen tartja elfogadhatatlannak. Általában vagy konkrétan? Szerintem a szabadságát féltő polgár nem tarthatja elfogadhatatlannak informátorok kompromittálással való beszervezését önmagában és általában. A cél nem szentesít minden eszközt, de azért rossz illatúakat is igazol. Vannak eszközök, amelyek alkalmazását általunk jónak tartott cél esetén helyeselhetjük, nem jó cél esetén pedig nem. Aki nem tisztázza, hogy általában vagy meghatározott esetekben utasít el valamilyen eszközt, hiteltelenné válik, amikor ugyanannak az eszköznek az alkalmazását helyeseli. Például igen helyes és fontos kompromittálással beszervezni besúgókat terroristakörökben, legyen szó nemzetközi körökről vagy Budaházy típusú hazaiakról.
Demokrata számára a titkosszolgálati eszközök általános elutasítása éppúgy lehetetlen, mint az általános elfogadásuk. A kádári diktatúra apologétái a sötét ávós múlt feltárása ellen azzal érvelnek, hogy titkosszolgálatok a világon mindenhol vannak, ezeket egy rendszer sem nélkülözheti, tehát nem is lehet őket elítélni.
Ez közveszélyes ostobaság. Börtön és bíróság is van mindenféle rendszerben. De nem mindegy, hogy (csak) független bíróság által fair eljárásban elítélt törvényszegőket tartanak börtönben, vagy egy diktatúra vérbírósága által koncepciós perekben elítélt politikai foglyokat kínoznak bennük. A börtönnel (miként a titkosszolgálatokkal) vannak általános problémák is, de ettől még nem lehet teljesen nélkülözni őket jogállamban sem.
Az államvédelem titkosszolgálatainak tevékenysége akkor és annyira üdvös, ha és amennyire egy demokratikus jogállam egészét védik, mindenkit, aki az állam közéletében tevékenykedik, akár kormányzati, akár ellenzéki szerepben, és mindenki ellen, aki a rendszert törvénysértő módon veszélyezteti. Ahogy tökéletes bíróság, rendőrség és börtön, úgy tökéletes titkosszolgálat sincs, és tökéletlenségeik, hibáik és bűneik leleplezése elemi közérdek, de van bíróság, titkosszolgálat stb., mely alapvetően azt teszi, ami a dolga. Ezt már a Laborcz által vezetett titkosszolgálatról sem állíthattuk (bíráltuk is), de Orbán titkosszolgálata végképp nem ilyen. Arról nemcsak azt mondhatjuk, hogy a demokráciát nem pártatlanul védi, hanem azt is, hogy amit véd, már nem demokrácia, noha – és ez nagyon lényeges – még nem is diktatúra.
Június óta jogerős strasbourgi ítélet ítéli jogellenesnek, hogy Orbánék kézi vezérelt titkosszolgálata mindenféle jogállami garancia, bírói engedély nélkül figyeltethet és hallgathat le bárkit, alkalmasint azért, hogy kompromittálhassa az illetőt. A közvélemény éppúgy nem reagált erre az ítéletre, mint a kormány.
Ez az igazi baj. Ez a kis botrány mögött a nagy botrány.
