Nem lehet Magyarországon népszavazást tartani erről a kérdésről: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?" Nem lehet, mert nemzetközi szerződésbe ütközik.
Viszont minden további nélkül voksoltatható a nép arról, hogy „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Ez nem érint nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget – így döntött a Nemzeti Választási Bizottság, amikor elkaszálta Jávor Benedek paksi népszavazását, de zöld utat adott az Orbán-féle kvótareferendumnak.
Az EU a nemzetállami és az uniós hatáskörök megosztását általános érvényűen az alapszerződésekben szabályozza, amelyek az alkotmány definíciója szerint nemzetközi szerződések. Más eset nincs: nemzetközi szerződés nélkül nincs kötelező kvóta, hiszen ha a kötelezettség nem vezethető le az eddigi uniós szerződésrendszerből, akkor kikényszeríthetetlen, szankcionálhatatlan, magyarul nem is létezik. A kvótanépszavazás tehát mindenképpen nemzetközi szerződéses kötelezettséget érint, ellenben az 1966-ban kötött szovjet–magyar atompaktum meghosszabbításának érvényességéről könnyű lenne jogvitát kezdeményezni egy olyan országban, amelynek alkotmánya kimondja: Magyarország önrendelkezése 1945 és 1990 között szünetelt (tehát az érintett időszakban kötött szerződéseink aligha lehettek egy szuverén állam által aláírt kontraktusok).
