galéria megtekintése

Döbrögiék földje

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 09. számában
jelent meg.


Rab László
Népszabadság

Méltányolnia kell-e az igazságszolgáltatásnak azt, ha egy gazda hívja fel a figyelmet arra, hogy az állam nem járt el kellő gondossággal, amikor kihirdette a földhaszonbérleti pályázatok eredményét? A válasz az, hogy ha a gazda feltárta a törvénytelenséget, az mindenképpen üdvözlendő.

Böcsödi Gergely 31 éves kajászói gazdálkodó ezt tette, amikor úgy hívta fel az illetékesek figyelmét rá, hogy a nyertes a hatezer aranykoronás limit fölött nyert, hogy nagy sajtófigyelem közepette beszántott 64 hektárt, és saját költségen napraforgót vetett a faluja határában. Ezt aztán a törvénytelenül döntő Nemzeti Földalapkezelő annak módja és rendje szerint kiszántatta, majd beperelte a fiatalembert. Több mint ötmillió forintot kívánt az állam bevasalni rajta, de a bíróság első fokon csak 1,3 millió forintot tartott jogosnak. Merthogy Böcsödi Gergely nem a saját, hanem az állam földjén szántott. Ahhoz pedig neki, az állam polgárának semmi köze sem volt. Ezt vágták a fejéhez a megyei földfőnökök is, amikor sérelmezte a pályázati döntést. De elhajtották.

Az engedetlenségi vetésre 2013-ban került sor. A fiatal gazda hamarosan a másodfokú bíróság elé áll. Ha elmeszelik, amire megvan az esélye, fizetnie kell. Sokat. Mégpedig azért, mert hozzásegítette a magyar államot ahhoz, hogy a jogállami rend helyreállhasson.

 

Időközben ugyanis a magyar állam fegyelmezetten leválasztotta a sérelmezett 64 hektárt a kajászói határban, s azt három darabra osztva újra meghirdette. Ezzel beismerték, hogy 2011-ben sem jogszerű, sem törvényes nem lehetett az eredmény. A hatezer hektárt meghagyták a Böcsödi Gergelynél jobb kapcsolatokkal rendelkező ember kezében, aki persze nem kajászói, miért is volna az. A pályázati botrányok idején kiderült, hogy az állam sokszor nem tartotta be azt a saját maga alkotta szabályt sem, hogy húsz kilométernél nem lakhat távolabb a nyertes gazda.

Írtunk a sundám-bundám ügyekről eleget, Ángyán József még államtitkárként szembesült azzal, hogy a helyben élő fiatal gazdák csak szóban kellenek a kormánynak. Böcsödi Gergelyt, amikor az engedetlen napraforgó-ültetés után megint meghirdették a parcellát, éppen azért zárták ki az újrapályázók közül, mert – tessék megkapaszkodni! – perben-haragban áll az állammal. Most éppen majd másodfokon. És a végén jól megfizettetik, tanulja meg, mi jár azért, hogy a király földjére merészkedett.

Az állam csak az engedetlenségi akció után mutatott hajlandóságot arra, hogy jogállami mederbe terelje a kajászói földügyet. Addig az ottani termelőtől is ugyanazt várta el, mint Kishantoson, a kisemmizett biogazdaság vezetőitől, vagy azoktól a hortobágyi pásztoroktól, akik legelő nélkül maradtak az állataikkal: hallgasson, és tűrje, amit a hatalmasok művelnek.

Azt kívánom mindazoknak, akik közreműködtek Böcsödi Gergely meghurcolásában: adassék meg a fiatalembernek, hogy háromszor verje rajtuk vissza a rendkívüli adományt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.