Ha akadémiai székfoglalót nem is, de egyetemi habilitációt lehet, hogy ír majd valaki a felsőoktatás és a hazai gazdasági, társadalmi igények áttekinthetetlen kapcsolatáról.
A felsőoktatás általában olyan, amilyen az őt létrehozó és megrendelő szerepben lévő társadalom, ám az egyetemi, főiskolai képzés már csak a saját létbiztonsága okán is elkezd azonosulni egy rosszul szervezett, zavaros társadalom értéknek gondolt igényeihez. Egy technokrata, haszonelvű, végrehajtó állam nem bölcsészeket, társadalomkritikusokat, elemző közgazdászokat, hanem inkább végrehajtókat akar. Ilyeneket is képez. A kormányt kiszolgáló gazdasági kamara – közvetítőként és haszonélvezőként – megrendel, az állam meg fizet.
A felsőoktatás átalakításának előrevetítése is azt mutatja: olyan torz szerkezetet erősítenek meg a gazdaságban, mely egy helyen tapad a talajhoz – szinte csak műszaki területen –, megingása bármikor válságot okozhat, s egyre kevesebb lesz az a közgazdasági és humán tőke, mely a krízishelyzetektől megmenthetné, vagy a kilengéseket korrigálná.