galéria megtekintése

Das Auto, das Risiko

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 10. számában
jelent meg.

Varga Márk - Pataki Márton
Népszabadság

Hérakleitosz szerint az egyetlen állandó a változás maga. A Volkswagen-botránnyal és lehetséges magyarországi következményeivel kapcsolatban jutnak eszünkbe az ókori görög filozófus szavai. A konszern részét képező Audi Hungária kétezer-háromszázmilliárd forint árbevételével a második legnagyobb magyarországi cég, miközben a magyar gazdasági teljesítmény tizedét, a kivitel ötödét az autóipar teszi ki.

– Hát, fiúk, ez az ázsiai tanulmányút nem volt hiába! Mert messziről csak a negatívumokról hall az ember, közel kell menni ahhoz, hogy a rabszolgamunka pozitívumait is lássuk! MARABU RAJZA
– Hát, fiúk, ez az ázsiai tanulmányút nem volt hiába! Mert messziről csak a negatívumokról hall az ember, közel kell menni ahhoz, hogy a rabszolgamunka pozitívumait is lássuk! MARABU RAJZA
Marabu rajza

Ma még inkább csak jóslásokba lehet bocsátkozni a botrány és az attól függetlenül visszaeső kínai kereslet gazdasági hatásaival kapcsolatban, de ez az előre nem látható esemény intő jel kell hogy legyen, hogy ez az egyoldalú kitettség komoly nemzetgazdasági kockázatot rejt magában. A diverzifikációnak, a „több lábon állásnak” ugyanakkor nem csak az iparon belül kell megvalósulnia, a szolgáltató szektor teljesítményének növelése nélkül nem biztosítható a tartós gazdasági növekedés Magyarországon.

 

Szijjártó Péter, a külügyi és külgazdasági tárca vezetője legutóbb 2015 márciusában, egy autóipari beruházás bejelentésekor emelte ki, hogy a kormányt három fő cél vezérli a gazdasági szerkezet alakításakor, amelyhez elengedhetetlen az autóipar dinamikus növekedése: az Európai Unióban Magyarországon legyen a legnagyobb az ipar aránya a GDP-ben, a legnagyobb az export GDP-hez viszonyított aránya, valamint Közép-Európában itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen külföldi tőkebefektetés.

Varga Mihály most, a botrány kirobbanását követően, kicsit megkésve elismerte, hogy a kormánynak csökkentenie kell a gazdaság egyoldalú függőségét az autóipar teljesítményének hullámzásától. Aztán persze hozzá is tette, hogy más ágazatok, mint a gyógyszeripar, az orvosi műszerek vagy gépipari alkatrészek gyártásának támogatására van szükség. Láthatóan a kormány egy tapodtat sem tágít a szolgáltatóellenes, (feldolgozó)iparközpontú gazdaságpolitikájából.

Németországban az ipar, és ezen belül a feldolgozóipar a magyarországival azonos arányt képvisel a gazdaságban, de például Ausztriában vagy Svédországban mind a kettő lényegesen alacsonyabb a magyar szintnél. Az ipar forszírozása több tőről fakadhat: egyrészt abból az alapvetésből, hogy a munkaerő-intenzitás miatt itt lehet nagyszámú, alacsony képesítésű, jellemzően egyszerű betanított munkát végző embert foglalkoztatni. Másrészt viszont ez egy ideológiai választás.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez egy, a modern világot nem értő ember hagymázas víziója, olyan valakié, aki szerint csak a fizikai munka igazi munka, értéke pedig csak a megfogható dolgoknak van. A világ azonban az ipari forradalommal kezdődően megváltozott. Ma már igazi értéke a tudásnak, az ötletnek, a hozzáadott szolgáltatásnak van. A technológiai fejlődéssel, a gyártósorok automatizálásával a betanított munkások iránti igény folyamatosan csökken.

A közvetlen külföldi tőkebefektetéssel betelepült feldolgozóipari cégek modernizálták a magyar gazdaságot, biztosítják a kivitel nagy részét, közvetlenül és közvetetten százezreknek adnak munkát. A nekik otthont adó települések látványos fejlődésen mentek keresztül. Magyarországon foglalkoztatási válság volt és van, a mindenkori politikai vezetés pedig eredményeket akart elérni. Gyors eredményeket így lehetett elérni. Nincs ezzel semmi baj, amíg a rövid mellett hosszú távú gondolkodás is jellemzi a politikát.

Mert amilyen könnyen fel tudtak épülni, ide tudtak települni ezek a termelési kapacitások, ugyanolyan könnyen le tudnak épülni, át tudnak települni máshová – anélkül, hogy a saját piaci helyzetüket veszélyeztetnék. Kis, nyitott gazdaságként szükségszerűen exportvezérelt a magyar növekedés, de nem alapulhat egy olyan stratégián, ahol az egyetlen hozzáadott érték az olykor megalázóan alacsony bér. Ebben a versenyben hosszú távon nem tudunk, de nem is érdemes nyerni. Ha európai polgárosodást és tartós gazdasági növekedést szeretnénk, ahhoz bővülő és prosperáló szolgáltatóipar is kell.

A szolgáltatóiparhoz pedig kiművelt emberfők szükségesek. A jó, akár a nemzetközi piacokon is versenyképes szolgáltatásokhoz az egészségügy, az informatika, a pénzügyek vagy a turizmus területén jól képzett szakemberekre van szükség, ahogy a fogyasztói oldalon is meg kell teremteni az igényt –és az anyagi hátteret – a minőségi szolgáltatások iránt. A gazdaságpolitika legfontosabb része ezért ma már valójában az oktatás. Az Orbán-kormány ezen a területen eddig csak károkat okozott.

A tankötelezettség korhatárának csökkentése, a GDP-arányosan, folyamatosan csökkenő oktatási ráfordítások, a felsőoktatás leépítése mind olyan bűnök, amelyek évtizedekre vissza fogják vetni a magyar gazdaság teljesítményét. A ma esetleg nagyon keresett szakmunkásokra tíz év múlva lehet, hogy egyáltalán nem lesz szükség, ahogyan a tegnap még szárnyaló magyarországi autóipar holnap lehet, hogy hanyatlani fog. Nincs kormány, amelyik meg tudná védeni a magyar embereket a világ változásától. Lehetne viszont olyan, amely képessé teszi őket a világ változásához történő alkalmazkodásra. Orbán Viktoré nem ilyen.

Varga Márk, az Együtt győri önkormányzati képviselője

Pataki Márton, az Együtt elnökségének tagja

*A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.