galéria megtekintése

Csúcsfeszültség

Az írás a Népszabadság
2015. 10. 27. számában
jelent meg.


Poór Csaba
Népszabadság

Talán a tél segít. Arra lehet számítani, hogy a hideg beköszöntével alábbhagy az Európába özönlő menekültáradat, és csitul az általa okozott válság is. Az Európai Unió legalább néhány hónapot nyerhet távlati és tartós megoldást ígérő intézkedések kidolgozására. Mert egyelőre semmi sem utal arra, hogy a helyzet javulna, miközben a már itt lévő több százezer menekült sorsának kezelése is épp elég erőfeszítést, sürgős lépést követel. Így aztán vasárnap a huszonnegyedik órában ült össze Brüsszelben a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén fekvő országok csúcstalálkozója.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által összehívott tanácskozás célja az volt, hogy együttműködésre bírja az érintett államokat, ám az ott elfogadott, az összefogás alapjait megteremteni hivatott, 17 pontos akcióterv is csak részmegoldást jelent, arról nem beszélve, hogy nem mindenki pártolja. Magyarország például nagyon nem. De az olykor heves szóváltásokkal kísért megbeszélés résztvevői, köztük elsősorban is a német kancellár nem ezért mondta azt, hogy a válság tartós rendezése még hosszú időbe telik.

Angela Merkel azt is hangoztatta, hogy „Európának az értékek és a szolidaritás kontinenseként kell megmutatkoznia”. Aligha kérdéses, hogy megjegyzése a magyar miniszterelnöknek is szólt, aki – mint szóvivője közölte – immár csak „megfigyelőként” vett részt az értekezleten, mivel Magyarország a kerítéssel kizárta a problémát, már nem a bevándorlók útvonalán fekvő ország.

 

Orbán Viktor azt is tudatta, hogy ennek ellenére felszerelésekkel, technikai eszközökkel készek vagyunk segíteni a menekültáradat által közvetlenül sújtott államokat, amiben van egy nagy adag képmutatás. Hiszen Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában éppen a magyar határzár súlyosbította a válságot, olyannyira, hogy felszínre hozta a 90-es évek délszláv háborúihoz vezető feszültségeket.

Bizonyosan Orbán Viktor az egyik címzettje annak a minicsúcstalálkozó közös közleményében szereplő megállapításnak is, amely szerint az egyoldalú akciók láncreakciót indíthatnak el. Ez az intés már másoknak is szól, hiszen – valószínűleg a magyar kormányfő nem kis megelégedésére – a határkerítés nemrég még elátkozott gondolatát már más európai országok sem vetik el. Legutóbb a szombati bolgár–szerb–román kormányfői találkozó után Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök jelentette be, hogy a három állam kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt.

A következő hetek, hónapok kulcsszereplője Görögország lesz: sok függ attól, hogy sikerül-e ott lassítani, mederbe terelni a menekülthullámot. De – miként azt Merkel is megjegyezte – folyamatosan egyezkedni kell Törökországgal, amelynek helye lehetett volna a hét végi brüsszeli tárgyalóasztalnál, mint ahogyan Rómának is. Hiszen az unióban attól is tartanak, hogy a balkáni útvonal lezárása esetén az embercsempészek Albánián keresztül Olaszország felé terelik a menekültáradatot.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.