Semmi okom kételkedni abban, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA) Dick Pound vezette különbizottsága rémisztő dolgokat fedett föl orosz sportolók eltussolt doppingolásáról, illetve edzők, szövetségi tisztviselők, sőt laboratóriumvezetők szerepéről a WADA félrevezetésében, megőrzésre rendelt „gyanús” vér- és vizeletminták eltüntetésében.
Mégis, van bennem egy kis rossz érzés a vehemencia miatt, amivel Pound, nyomában pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, nekirontott az oroszoknak, nemcsak egyes sportolók és sportvezetők, hanem az egész orosz atlétika kiközösítését követelve. Hosszú évekre visszamenőleg orosz olimpiai érmek utólagos elvételét látnák jónak.
A rossz érzés oka, hogy ebben a vehemenciában föltétlenül lecsapódik valami abból az oroszellenes (Putyin-ellenes) atmoszférából, ami ma a nyugati világot belengi. Holott épp egy orosz ember, bizonyos Andrej Baranov sportügynök, számos atléta futtatója fedte fel e disznóságok jelentős részét még tavaly tavasszal egy, a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnél (IAAF) letétbe helyezett levélben. Igaz, erre oka volt, hiszen egyik védencét, a maratonfutás királynőjét, Lilja Sobuhovát az orosz szövetség két vezetője 450 ezer euró (nem vicc!) erejéig kifosztotta, cserében azért, hogy az atlétanő doppingolását eltussolják és engedjék őt a londoni olimpiára.
