Németország megkezdte Görögország kifosztását – hallatszik annak kapcsán, hogy a frankfurti repteret üzemeltető Fraport 1,2 milliárd euróért ötven évre megszerezte a tizennégy legforgalmasabb görög regionális repülőtér működtetésének jogát.
A cég állami és önkormányzati tulajdonban van, így még csak azt sem lehet állítani, hogy a nemzetközi karvalytőke csapott volna le elsőként a meggyengült görögök gazdasági pozícióira. Nem, ez bizony az eltérő kontextusban a Szabadság térről ismert birodalmi sas ipari változatban. Más kérdés, hogy Angela Merkelnek nagy szüksége volt az üzlet múlt heti bejelentésére, és még így sem volt könnyű elfogadtatnia a Bundestaggal öt éven belül a harmadik görög mentőcsomagot.
A szigeteken lévő repterek német kézre kerülése a görögök számára viszonylag enyhe veszteség. Legalábbis ahhoz képest, hogy voltak, akik maguknak a szigeteknek a külföldi lízingbe, sőt tulajdonba adását követelték volna, cserébe az új, 86 milliárd eurós hitelért. Könnyű tehát rásütni Alekszisz Ciprasz kormányfőre, hogy a lakosságot becsapva meghunyászkodott a gazdag északi országok előtt, ám politikus legyen a talpán, aki ekkora nyomás alatt, ilyen drámai választási lehetőségekkel szembesülve is elvszerű döntést tud hozni.
A Sziriza januári választási győzelmét és az eurózóna-valutaalap páros súlyos feltételeit elutasító júliusi népszavazást követően a németek színvallásra kényszerítették Athént. A görögök túlnyomó többsége nem akarta feladni az eurót, márpedig ezzel végleg elfogytak Ciprasz kártyái. Nem jött be a blöff. A kormányfőnek, ha hű akarna lenni önmagához, most távoznia kellene, de politikus jószántából ilyesmit ritkán tesz. Az előre hozott választásokon jó eséllyel megint nyerni fog, bár kérdéses, mennyit tud megőrizni a Sziriza előnyéből.
