galéria megtekintése

Butaságunk története

8 komment


Horváth Gábor

Törökország zsarolási helyzetben van és most kíméletlenül él is vele. A háború elől menekülő, kilátástalan helyzetben lévő emberek tíz- és százezreivel zsarolja Európát. Legalábbis azt a részét, amelyiknek van lelkiismerete. Minket persze most is leginkább az érdekel, hogy az uniós csúcstalálkozón játszott magyar szerepet illetően a kormány propagandagépezete hazudott vagy csak füllentett (az előbbi). Pedig sokkal többről van szó, arról, hogy Európa megmarad-e olyannak, amilyennek szeretjük.

Európa hosszú évtizedek óta hitegeti és közben sokszorosan cserbenhagyta Törökországot. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy Ankara, ha teheti, habozás nélkül törleszt. Diplomáciai szabály, hogy a csúcstalálkozókra nem szabad nyitott kérdéseket hagyni, mert a szükségképpen nagy egójú állam- és kormányfők nem képesek az utolsó pillanatban szemtől szembe engedményeket tenni egymásnak anélkül, hogy gyengének tűnjenek fel. A törökök azzal, hogy új követelésekkel lepték meg európai „barátaikat", tudatosan emelték a tétet. A jövő héten újabb csúcsértekezlet lesz – igaz, akkor már a most vasárnap esedékes három német tartományi választás után, Angela Merkel számára könnyebb helyzetben. Akkor derül majd ki, mekkora árat hajlandó fizetni az Európai Unió a törököknek a segítségükért. Pénzben biztosan sokat, ám hétfőn éjszaka nem egyedül Orbán Viktor lengette meg a vétó lehetőségét. Matteo Renzi olasz kormányfő például a sajtószabadság elleni török fellépést elítélő passzushoz kötötte az egyezséget.

A budapesti logikába Balog Zoltán engedett bepillantást: a frankfurti Hayek-klubban – némileg megkésve, s persze külföldön – „szörnyűnek" és „butának" nevezte a határkerítést. Az emberminiszter a kormány idegenellenes plakátkampányát is bírálta, és azt mondta, úgy érezte, lelkészként és miniszterként nem tud részt venni ilyesmiben. (Aztán dehogynem.) Azt is elárulta, hogy a migránshullám nem volt spontán. „Nem csak a magyar titkosszolgálat tudja ezt, tudják Brüsszelben és Berlinben is: Katar és Szaúd-Arábia 15 ezer dollárt ad a menekültek kezébe, hogy elinduljanak Európa felé" – állt elő újabb összeesküvés-elmélettel. Ezek szerint mégsem Soros György, netán az Európa vesztét akaró USA gerjeszti a feszültséget, hanem a vahabita királyság és vazallusai – ahonnan pedig Orbán Viktor kormánya pénzügyi segítséget és üzletet remél...

 

Felmerül a kérdés, milyennek szeretjük Európát. A többség alighanem nyugodtnak, barátságosnak és gazdagnak. Ezért indulnak a menekültek is pont erre, és nem Kína, Oroszország vagy ­Szaúd-Arábia felé. Segíthetnek persze mások is – Kanada például már befogadott 25 ezer embert –, de a lényeg mégiscsak az, hogy Szíriában, Irakban és Afganisztánban kell véget vetni a háborúknak. Ugyanis a közvetlen életveszély elől menekülőknek erkölcsi kötelességünk segíteni, ezt semmilyen választási szempont nem írhatja felül. Ráadásul ott vannak a meglepő szlovákiai választási eredmények is: nem mindig jön be a gyűlöletkeltés.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.