Fájdalmas kettősséget lát, aki arra törekszik, hogy szűkebb környezetén túl a teljes magyar valóságot is megismerje. Szépnek tűnő gazdasági mutatók, jól kommunikált befektetések, gazdasági átszervezések, sikeres, de egyedi magyar üzletek vannak az egyik oldalon. Ráadásként a fogyasztás növekedése.
Látszólag jól élünk, eszünk, iszunk, mosógépet cserélünk. Ide tartozna még a rezsicsökkentés, ám ez már egyben a szegénység indikátora is. Átvezet oda. az ínség pedig látható a villamoson, az út mellett, vagy például azon, hogy még mindig mennyien fűtenek az épp dráguló fával és szénnel.
Rájuk e körben nem tartozik a rezsicsökkentés. Őket nem éri el a közérzetjavulás, ami az emberek eladósodottságának korrekciójával (forintosítás, elszámolás), magasabb jövedelmekkel járt. És nemcsak az emberek szegények, az eklézsia is.
