Bolgár csődök

A mostani előre hozott választást egy bankcsőd robbantotta ki. A háttérben a kormánykoalícióhoz közel álló két oligarcha konfliktusa állt. Az árat a nemzetgazdaság fizette meg. Összeomlott az ország harmadik legnagyobb bankja. Az előrejelzések bizonytalanok. A legvalószínűbb győztes a jobbközép GERB párt, de abszolút többsége aligha lesz. Biztos másodiknak ígérkezik a Bolgár Szocialista Párt, mögötte a török muzulmán kisebbség DSZP pártja.

Bejuthat még egy-két jobboldali párt és egy új populista erő. Koalícióra lesz tehát szükség, akár nagykoalícióra is. A jobbközép populista vezére, Bojko Boriszov egyedül kormányozna, s lehetséges jobboldali szövetségesei sem akarnának vele kormányra menni. A szocialistáknak nincs sem vezérük, sem programjuk. De vannak választóik.

Az EU-ban Bulgária számít leginkább „bukott államnak” (Horvátországgal együtt). Természetesen nem úgy bukott állam, mint Szomália vagy más afrikai, dél-amerikai országok. Vannak demokratikus intézményei, de a társadalom nem bízik ezekben. Vannak pártok, ám ingatag alapon állnak. A gazdaság nem érte el a válság előtti állapotát, óriási a munkanélküliség, a fiatalok menekülnek. A gazdaságot oligarchák uralják, a szervezett bűnözés virágzik.

A bolgár politikai elit intim viszonyt tart fenn Oroszországgal, főleg az atomerőmű és a Déli áramlat gázvezeték-építés kapcsán. Képtelenek előbbre lépni a romakérdés megoldásában, sok a feszültség az országon belüli bolgár–török kapcsolatokban is. A bukott államiság rémképe kísért. Hogyan juthat ki a jelenlegi csődhelyzetből az ország? A demokratikus elkötelezettség erősítésével vagy az orosz kapcsolatok révén? Oligarchákkal vagy ellenükre? Ad-e feleletet erre a vasárnapi választás?