A kormány nem győzi kommunikálni, mennyire gyűlöli a bűnt. Csak azt nem gyűlöli, amely gyűlöletből fakad. Az új büntető törvénykönyv tervezetébe minden elképzelhető és elképzelhetetlen szigorítást belehalmoztak.

Több évre leültethetik a kedves olvasót, ha felhajt egy pohár bort, mielőtt a volánhoz ül, vagy egy házibulin továbbad egy füves cigit. Ám a gyűlölet-bűncselekmények elkövetőinek minden eddiginél kevesebb esélyük van rá, hogy bűnhődjenek, bár eddig sem volt sok. Az esetek túlnyomó többségében az is „sima” garázdaságért, testi sértésért kap a néki járónál jóval csekélyebb büntetést, aki a legerőteljesebb kifejezésekkel teszi nyilvánvalóvá, hogy származására vagy szexuális irányultságára való tekintettel püföli az áldozatát.

A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban az EBESZ-nek vannak világos irányelvei. Az ENSZ-től is kapott a kormány tavaly egy sor ajánlást. Ezeket mind elfogadták. S mindet elfelejtették. Most öt emberjogi szervezet próbál emlékeztetni rájuk. Egyikük a Magyar Helsinki Bizottság, amelynek a kutatásai igazolták, hogy nálunk nemzetközi összehasonlításban nagyon ritkán indul eljárás gyűlölet-bűncselekmények miatt, holott a rasszista, antiszemita és homofób gyűlöletbűnö­zőink nemzetközileg is büszkék lehetnek a teljesítményükre.

A jogbizonytalanság egyik forrása, hogy hiányzik a védett csoportok egyértelmű felsorolása. A „lakosság egyes csoportjai” kategóriába minden beleérthető – mondjuk a fradistákat is lehet védett csoportnak tekinteni, de nem kötelező sem a fogyatékosokat, sem a szexuális irányultságuk miatt üldözötteket, mert nincsenek nevesítve. Egy 2010-es kutatás szerint a melegek, leszbikusok hatoda élt már át homofób támadást. Túlnyomó többségük be sem jelenti, mert minek. Az elkövetőket a bejelentett esetek töredékében vonják felelősségre.

Hiába dobták be kővel tavalyelőtt a széderestét ünneplő zsidók ablakát a Dohány utcában, tavaly cigány családok ablakait Gyöngyöspatán, gyújtották fel imatermükben imádkozó muszlimok autóit egyházuk parkolójában, mindez a jog szerint egyszerű rongálás, a rasszista motiváció, származási, vallási csoportok megfélemlítésének szándéka nem vizsgálható, mert a támadás, úgymond, nem konkrét személyek ellen irányult. Nem elég, hogy nem tesznek semmit azért, hogy a gyűlölet-bűncselekmények meghatározása, kezelése jobban hasonlítson a demokratikus országok gyakorlatára, még ki is dobták a Btk.-ból a közösség tagjai elleni erőszakra és a gyülekezési szabadság megsértésére való előkészület büntetését. A tervezet szerint „a bűncselekmény tárgyi súlya” ezt nem indokolja! Állítják akkor, amikor a gyűlölet-bűncselekményeket iparszerűen szervezik a jobbszéli csőcselék honlapjain.

Eddig sem tettek komolyabban semmit ez ellen, de most már meg is szüntetnék a fellépés jogi alapját, ami egyenesen biztatásnak tekinthető. Ezt a lépést aligha magyarázza más, mint hogy véletlenül sikerült végigvinni egy ilyen ügyet. Tavaly októberben jogerősen is elítélték Toroczkai Lászlót, amiért 2009-ben a Kuruc.infón „ismét szükség lesz a puskaporra” címmel a melegfelvonulás brutális szétverésére biztatott. A kormány alighanem szeretné világossá tenni, hogy amíg ő van hatalmon, addig itt a nyilas csőcselék szervezőit bántódás nem érheti.