A felszabadulás napja fontos nap. Fontos ünnep. Mely nem volt, hanem lesz. Hetvenedszer lesz. Pontosan harmincegy nap múlva. Május 8-án.
Nem nemzeti ünnep ez. Hanem világünnep. A nácik legyőzésével nem egy nemzet szabadult fel, hanem egy világ. A világ szabadult meg attól a szörnyű perspektívától, hogy a náci diktatúra és a fajgyűlölet uralkodjon benne. Egy világ nyerte el azt a lehetőséget, hogy egy minden addiginál és minden ismertnél szabadabb rend, a liberális demokrácia domináljon benne. És ez a dominancia, a liberális demokrácia kibontakozása, humanizálódása, vonzereje, gazdasági és politikai győzelme, az emberi jogok általános érvényű normává válása tette lehetővé, hogy a május 8-a adta lehetőség pár évtizedes késéssel számunkra is valósággá váljon.
Akinek tehát április 4-én hiányérzete volt, annak ne legyen. Április 4-e csak itt, május 9-e csak a szovjet blokkban volt ünnep. (Az elkülönülésre Moszkva úgy talált ürügyet, hogy a fegyverszünet formálisan csak május 9-én 01 órakor lépett életbe moszkvai idő szerint. De a mi közép-európai időnk szerint még ez a rossz ürügy is érvénytelen volt.) Mindkét kikényszerített ünnep arra szolgált csak, hogy május 8-tól, az igazi világünneptől, az igazi felszabadulástól elvágjon minket. Mindkettő azok ünnepe volt és azoké ma is, akik meg akarták, meg akarják akadályozni, hogy a felszabadulás felszabadulás legyen számunkra is.
