galéria megtekintése

Az örmény népirtás emléknapja

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 13. számában
jelent meg.

Benjamin Abtan

Éppen száz év telt el az örmény népet az Oszmán Birodalomban sújtó népirtás óta. Az öldöklésnek másfél millióan estek áldozatul. Száz hosszú éven át ennek a bűnnek a tagadása a török állam politikájának és diplomáciájának egyik sarokköve volt. Ezt az államot részben éppen az örmények kifosztására és kultúrájuk lerombolására alapozták.

Száz év múltán még mindig áldozatokat követel a kárpótlás megtagadása. Ez táplálja a szélsőséges nacionalizmust és a rasszizmust, táptalaja a konfliktusoknak, ugyanakkor elfojtja a demokráciát és a véleményszabadságot Törökországban.

Az utóbbi években mind többen hallatták a hangjukat a török civil társadalomban – európai civilek támogatásával –, hogy Törökországban is ismerjék el a népirtás tényét, és emlékezzenek meg a rémtettről. Ennek köszönhetően 2010 óta több emlékünnepségre is sor került.

 

Ebben az évben azonban a török állam cinikusan a Gallipolinál lezajlott ütközet centenáriumát tervezi április 24-re, hogy elterelje a figyelmet az örmény népirtásról. Mi több, a török vezetők mosolydiplomáciája is arra irányul, hogy elejét vegyék a nemzetközi megemlékezésnek.

Mi, európaiak, örmények, törökök és kurdok, akik kezdeményeztük, megszerveztük, támogattuk vagy részvételünkkel erősítettük ezeket a megemlékezéseket, felszólítjuk mindazokat, akiknek fontos az igazság, hogy április 24-én Isztambulban együtt álljanak ki az örményeket sújtó népirtás ellen.

A bűntettre való emlékezés nemcsak a törökök és az örmények ügye, hanem az egész emberiségé. Ma a népirtás megtagadása elleni harc frontvonala kettévágja a török társadalmat. Kampányunk általános érvényű, egyben a jövőre koncentrál: a jogot, az igazságot és a demokrácia terjesztését szolgálja. A szolidaritás mindenkit megillet, akik a történelmi igazságért küzdenek. A választóvonal nem törökök és örmények, hanem azok között húzódik, akik a tagadás pártján állnak, illetve harcolnak ellene, gyökereiktől és nemzetiségüktől függetlenül.

A kampány az igazságot célozza: a népirtás a leggonoszabb politikai tett, amely a rasszizmusból fakadhat, és a tagadás része ennek. A tagadás ellen küzdve a rasszizmus ellen is harcolunk, egy egyenlőbb és igazságosabb társadalomért.

A demokráciát terjesztjük. Az elpusztítottakra emlékezve jelképesen jóvá is tesszük a hibákat. Törökországban mindez a véleménynyilvánítás szabadságát erősíti, és megkérdőjelezi az országban uralkodó antidemokratikus hatalmat. Az örmény népirtásra való emlékezés mindünknek, különösen a fiataloknak biztosítja a lehetőséget, hogy közös demokratikus értékekre támaszkodjunk, segít jobb jövőt építeni és szembenézni a történelmi igazsággal.

Felszólítunk mindenkit, hogy csatlakozzon hozzánk április 24-én Isztambulban, és emlékezzen meg az örmény népirtás századik évfordulójáról.

(A felhíváshoz a http://www.remember­24april1915.eu/ címen lehet csatlakozni.)

Benjamin Abtan, az Európai Antirasszista Mozgalom elnöke, Alexis Govciyan és Nicolas Tavitian, az örmény kulturális és jótékonysági egyesület (AGBU) elnöke és igazgatója, Levent Sensever, a Durde! antirasszista török mozgalom szóvivője, Charles Aznavour, énekes (Franciaország), Bernard Kouchner, korábbi külügyminiszter (Franciaország), Ozutrk Turkdogan, az IHD elnöke (Törökország), Artak Kirakosyan, a Civil Társadalom Intézet elnöke (Örményország), Edward Mier-Jedrzejowicz, az örmény MKZ Tyskiewiczow Krolikiewicz alapítvány elnöke (Poland), Bernard Henri Lévy, író, filozófus (Franciaország), Ara Toranian, a "Les Nouvelles d'Arménie" főszerkesztője (Franciaország), Fethiye Çetin, jogász, író (Törökország), Elina Chilinguirian, újságíró (Belgium), Daniel Cohn Bendit, volt EP képviselő (Németország/Franciaország), Cengiz Aktar, professzor (Törökország), Sonia Avakian-Bedrossian, az AGBU Sofia elnöke (Bulgária), Adam Michnik, a Gazeta wyborcza főszerkesztője, a Szolidaritás volt vezetője (Lengyelország), Ahmet Insel, professzor (Törökország), Patrick Donabedian, történész (Franciaország), Dario Fo, irodalmi Nobel-díjas (Olaszország), Aydın Engin, újságíró (Törökország), Raffi Kantian, a Német-Örmény Társaság vezetője (Németország), Jovan Divjak, az ostromlott Szarajevó parancsnoka (Bosznia-Hercegovina), Murat Çelikkan, újságíró (Törökország), Valentina Poghossian, az AGBU testületi tagja (Egyesült Királyság), André Glucksmann, filozófus, író (Franciaország), Ümit Kivanç, újságíró, író (Törökország), Elena Gabriielian, újságíró (Franciaország), Richard Prasquier, A Soá Alapítvány alelnöke (Franciaország), Ferhat Kentel, professzor (Törökország), Hrant Kostanyan, kutató, Centre for European Policy Studies (Belgium), Karim Lahidji, Yusuf Alatas és Antoine Bernard, az Emberi Jogok nemzetközi Társasága – FIDH (Franciaország), Korhan Gumus, régész (Törökország), Eduardo Lorenzo Ochoa, főtitkár, Örményország EU Barátai (Belgium), Gilbert Dalgalian, nyelvész (Franciaország), Angela Scalzo, főtitkár SOS Razzismo (Olaszország), Cafer Solgun, író és újságíró (Törökország), Vartkess Knadjian, volt elnök, örmény ékszerészszövetség (Svájc), Mario Mazic, főigazgató, emberi jogi ifjúsági szövetség (Horvátország), Sanar Yurdatapan, zenész, szabadság-aktivista (Törökország), Ina Van Looy, állampolgári oktatóközpont vezetője (Belgium), Ahmed Moawia, a görög migránsszövetség elnöke (Görökország), Ferda Keskin, professzor (Törökország), Harout Palanjian, elnök, AGBU Holland (Hollandia), Oana Mihalache, projektmenedzser, Romani Criss (Románia), Sinan Özbek, professzor (Törökország), Mato Hakhverdian, az örmény szervezetek szövetségének főtitkára (Hollandia), Anetta Kahane, az Amadeu Antonio Alapítvány vezetője (Németország), Nurcan Kaya, jogász (Törökország), Seta Papazian, a Collectif VAN elnöke (Franciaország), Inge Drost, örmény szövetségi vezető (Hollandia), Jane Braden-Golay, az EUJS elnöke (Svájc), Zakariya Mildanoglu, régész és író (Törökország), Oncho Cherchian, az AGBU elnöke (Bulgaria).

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.