A miniszterelnök, aki akár az országát is odaadná a keleti nyitásért, a gyermekeit mégis inkább nyugati egyetemekre járatja. A legnagyobbat – mielőtt még a leány a saját lábára állt – befizette a Boston Universityre, a Sorbonne-ra és a Sienai Egyetemre is – hogy miből, azt ugyanúgy nem tudjuk, mint azt, hogy miből finanszírozza a nagyburzsoáziát idéző életmódot (annak összes kellékével, a kacsalábon forgó háztól a családi birtokig). Csak egy biztos: a vagyonnyilatkozatban keleties slamperájjal odahányt bevételek még az ugyanott feltüntetett vagyontömeg létét és gyarapodását sem magyarázzák meg.
Az is rejtély, hogy miből telik Rogánnak a Pasa Parkra, Kósának a 300 négyzetméteres debreceni házra és a BMW motorokra, Szijjártónak a drága dunakeszi villára, Lázárnak a Boldizsár fiú svábhegyi rezidenciájára. Az egyetem óta a politikából élő, elvben csak ismert forrásból származó (nagyrészt állami) jövedelemmel rendelkező emberekről beszélünk, akik – mióta azt a törvény előírja – rendre közzéteszik a vagyonnyilatkozatukat.
Egyik sem él közülük aszketikus életet: síelnek, vitorláznak, műkincseket gyűjtenek, egzotikus országokban nyaralnak, drága autókat, órákat és egyéb státusszimbólumokat villogtatnak. Sokat is keresnek – merthogy a saját magukra írt törvények alapján sokat fizetünk nekik –, de annyit azért nem, hogy a nagyvonalú költekezésre és a szemmel látható gazdagodásra egyszerre futná belőle.