Március 12-én jelent meg Hargitai Miklós érdekes írása Nyugdíjba küldött ész és értelem címmel. A cikk égető gondról ír, ami a kormányt látszólag nem izgatja. E szerint a kormány akkor is célnak tekinti a rendszerváltás előtt felnőtt nemzedék eltakarítását, ha a pótlás feltételei nem adottak. A célhoz rendelt eszköz, a tévesen kényszernyugdíjazásnak nevezett lépés azonban hamis. Ugyanis az, amit a közvélekedésnek megfelelően Hargitai Miklós is leír, miszerint: „a nyugdíjkort elérő pedagógusoktól azonnal meg kell válniuk", nem igaz. Ilyen jogszabály nincs. Van egy kormányhatározat, mely a kormánytagokat utasítja bizonyos lépésekre, de mivel a kormányhatározat az alaptörvény szerint nem jogszabály, ezért a munkáltatókra és a munkavállalókra nem vonatkozik. A kormányhatározat kizárólag a kormánytagokra nézve hatályos, és nem tévesztendő össze egy kormányrendelettel, ami viszont jogszabály.
E kormányhatározat szerint „A Kormány... felhívja a minisztereket..., hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a ...közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték". A kormány tett néhány kivételt, és – ami a jelen helyzettel kapcsolatban fontos – elrendelte, hogy „ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a ...közalkalmazott... továbbfoglalkoztatásáról..."
Tehát a Klik mint munkáltató köteles lett volna tájékozódni arról, hogy a tanárok és segítőik kirúgása milyen hatással van mindarra, ami az iskoláiban alaptevékenységnek minősül, és csak annyi közalkalmazottat rúghatott volna ki – ha egyáltalán –, hogy a megmaradók szakterületenként elegen legyenek az alaptevékenység ellátásához.
