Gyurcsány Ferenc szombaton a DK kongresszusán azt mondta, hogy „ha kell, ne engedjük, hogy az egyszerű többség köztársasági elnököt válasszon". És nem pirult bele. „Olyan köztársasági elnöke lesz Magyarországnak, aki a koalíció jelöltje, vagy legalábbis a koalíció egyik pártjáé". „Azért kell mindent megtenni, hogy Szili Katalin legyen az államfő. Mi ezt megoldjuk."
Ezt is Gyurcsány mondta 2005-ben. Az általa vezetett MSZP úgy akarta a saját, egyetlen más párt által sem támogatott jelöltjét megválasztatni, hogy egyedül még egyszerű többsége sem volt. Ráadásul Gyurcsány nem is azért akarta Szilit megválasztatni, mert olyan jó elnököt akart a hazájának. Nem tartotta ő Szilit semmire. Csupán be akarta fogni pártbeli ellenlábasai száját. Amikor kormányfő volt, akkor sem állt módjában „nem engedni", hogy a képviselők „egyszerű többsége" a pártjának nem tetsző elnököt válasszon. Nemcsak a jelenlegi gyalázatos alaptörvény, de a köztársaság alkotmánya is megengedte, hogy, ha minősített többséggel nem sikerül, egyszerűvel is lehessen államfőt választani.
Az MSZP és a kisgazdák aláírták 1989 szeptemberében azt a megállapodást, miszerint a szabad választások után az Országgyűlés választja meg a köztársaság elnökét. Aztán fölrúgták a megállapodást, és hol az egyik, hol a másik akarta a közvetlenül választott, tehát erős államfővel átszabni a hatalmi ágak rendjét. Aki közvetlen választást akar, eleve nem is gondolhat mást, mint hogy az egyszerű többség választ elnököt. És mégis, hogyan képzelik ezt Gyurcsány és hívei? Hogy lesz a Fidesszel vagy pláne a Fidesz nélkül kétharmados többség egy jelölt mögött? S ha ezt nem gondolják, akkor mégis mit? Hogy elvan az állam államfő nélkül is?
