Polgári, liberális államokban az emberi méltósággal kapcsolatos alkotmányos alapjogok sérthetetlenek, az alkotmányos előírások hatálya alól senki sem vonhatja ki magát, még a vallásszabadságra hivatkozó egyházak sem. Ezt már csak logikailag sem tehetnék, hiszen a vallásszabadság is az emberi méltóságból következik, és nem fordítva. Az egyenlő emberi méltóság elve a kiindulópont. Ebből következik az is, hogy mindenki szabadon választhatja meg és gyakorolhatja a vallását, illetve az is, hogy senkit sem lehet származása, bőrszíne alapján elkülöníteni. Ergo: a vallásszabadság nevében sem lehet mások alapvető emberi jogait korlátozni.
Polgári, liberális államokban ez a hierarchia.Az egyházak működése és belső szabályai nem kerülhetnek ellentétbe az állam általános jogrendjével. Ha például valamelyik vallási csoportosulás ragaszkodik ahhoz, hogy emberáldozatokat mutasson be ünnepi alkalmakkor, akkor hitelvek ide, lelkiismereti szabadság oda, a főpap kénytelen lesz templomát zárkára cserélni meglehetősen hosszú időre. A sikkasztókkal szemben az állam fellép, akkor is, ha püspökségen dolgozik az elkövető, és (elméletileg) a ministráló kisfiúk sérelmére elkövetett visszaélések sem minősülnek egyházi belügynek.
A Kúria tegnapelőtt megfordította a hierarchiát. Legalábbis egy témában feloldozást adott. Jellemző, hogy melyikben. Amikor a legfelsőbb bíróság tegnapelőtt úgy döntött, hogy – a korábbi ítéleteket megsemmisítve – engedélyezi a gyerekek bőrszín szerinti iskolai elkülönítését, amennyiben az iskola fenntartója valamelyik egyház, mint a nyíregyházi Huszár-telepen, akkor kimondta azt is, hogy Magyarország nem polgári, liberális állam. Ebben az országban a vallásszabadságra hivatkozva az alapvető emberi jogokat meg lehet sérteni. Gyerekek bőrszín szerinti elkülönítése természetesen nem olyan súlyos kihágás, mint az emberáldozat bemutatása, de elvi szinten nincs különbség.
