„Feltételezem, hogy a magyarok – akiknek nincs könnyű életük, főleg a sok szegénynek – nagyon jól tudják, mit jelentene egy rossz választási eredmény Magyarországnak.” Ezt az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker mondaná a következő parlamenti választásra utalva. Mindenki tegye a szívére a kezét: hogyan reagálna erre? Örülne, hogy valaki végre őszintén kimondja, amit gondol? Vagy felháborodna, hogy egy idegen vezető beleártja magát Magyarország ügyeibe?
Nos, mindenki sajnálkozhat/megnyugodhat: a bizottsági elnök valóban a fentieket nyilatkozta, de néhány napja, és Görögországról, illetve a görög szavazókról beszélt. Ám nem is ez az érdekes, hanem a nyílt szakítás az „élő politikusról jót vagy semmit” hagyományával, a „tagállamok kormányai csinálnak, amit akarnak” uniós szentírással. A jó előre szürkének és unalmasnak titulált Juncker néhány héten belül többedszer bizonyítja, hogy igenis van humora és stílusa, s a fontos ügyekről nemcsak határozott véleményt alkot, hanem ezt meg is osztja a nyilvánossággal.
Karakteres, politizáló Európai Bizottságot ígért, és szemmel láthatóan igyekszik tartani magát ehhez. Ami pedig az évek óta pénzügyi válságban fuldokló Görögországot, az európai gazdaság fekete bárányát illeti, Juncker taktikusan egyetlen párt nevét sem említette. Mégis mindenki értette, mire gondol, amikor (az osztrák köztévében rendezett vitán) úgy fogalmazott, hogy nem szeretné, „ha szélsőséges erők jutnának hatalomra”.